Egy sziporkázóan jó humorú órás, akihez még Tompa Mihály is szívesen ment. Ez a történet Bakos János kassai órásról szól.

Kígyó utcai boltjukat mindenki ismerte a 19. századi Budapesten. Ebben a cikkben a nagyszerű, mára szinte elfeledett Juventius órásoknak jártam utána.

A Tavaszmező utcában van egy épület melynek tetején gyönyörűen felújított szecessziós betűkkel írva az alábbi felirat olvasható: "M. K. Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola". Vajon mi lehet ennek az iskolának a története ahol a leendő órásoknak tanították a szakma alapjait? Ennek jártam utána.

A sakkóra különös egy szerkezet. Két órából áll, mely felváltva ketyeg. Ha lenyomjuk a gombot az óra megáll és a másik elindul. Számos variációja létezik, oldalt gombos, felül gombos, digitális. De vajon ki készítette az első magyar sakkórát? Ennek jártam utána.

"Pécsett Hell! Bécs nem kell!" Háború előtti pécsi folyóiratokban gyakran találkozhatunk ezzel a szlogennel. De hogy mi van e mögött a mondat mögött? Ez a történet Hell S. Józsefről szól.

Bécsi születésű szombathelyi órás. Kezei közül művészi kivitelű szekrényórák kerültek ki. Ez a bejegyzés Pösell Ferencről szól.

Baross feliratú órák viszonylag gyakoriak voltak a II. világháborút megelőző időkben. De hogy milyen történet rejlik e felirat mögött, ennek jártam utána.

Szorgalmas, ügyes kezű, művészi érzékű órásmester volt, akinek órái szerte az országban elterjedtek és kedveltek voltak. Ez az írás a 18. századi Gärtner János órásmesterről szól.

Óragyűjteménye az egyik legszebb volt. Álma egy Budapesti Óramúzeum megalapítása volt, melyhez saját gyűjteményét is felajánlotta. Ez Rill Imre és az egykori legrégebbi óráscsalád története.

Élt a 19. században egy nagyszerű veszprémi órakészítő. Óráinak számlapján felirat hirdette a készítője nevét:"Johannn Farbinger in Weszprim".

Tóth József lelkiismeretes ember volt. Szerette tudni kinek adja el az órát, mi az illető foglalkozása. Például egy mozdonyvezetőnek acélkeretes, dupla fedeles karórát ajánlott, ami jobban bírta a fizikai igénybevételt, mint az esetleg mutatósabb, de kényesebb darab. Ez a történet róla szól.

Az 1900-as évek elején kevés olyan ember volt Pesten, aki ne ismerte volna Lechner József váci utcai órásboltját. Ha létezett bolt ahol mindenféle órát lehetett kapni, hát ez olyan volt. Ez a történet a múlt század eleji Budapest egyik legnagyobb órakereskedőjéről szól.

A múlt század legismertebb kaposvári órása volt. Egykor óráskirálynak hívták és üzlete a Dél-Dunántúl egyedülálló ékszerboltja és órajavító műhelye volt. Ez a történet Csajághy Antalról szól.

Erdély egyik - ha nem a legnagyobb - ékszer és órakereskedése Sárga Jánosé volt. Minőségi ötvösmunkák fémjelezik útját. Nem csoda, ha megkapta a "Császári és Királyi Szállító" címet. Miniszterekkel parolázott, és az egész erdélyi arisztokrácia nála vásárolt.

A debreceni arisztokrácia és az erdélyi mágnás családok nagy része is állandó vevői voltak. Üzletember, műgyűjtő, órás egy személyben, aki gyűjteményének nagy részét szeretett városának ajánlotta fel, hogy abból egy városi múzeum alapítassék. Ez a történet a múzeumalapító Löfkovits Artúrról szól.

Világhírű de legalább is Európai hírű magyar órásról ritkán hallani. Pedig XX. század elején volt valaki akinek különleges órájáért a turini világkiállítás aranyérmét ítélte oda a zsűri. A hír bejárta nem csak a hazai hanem a külföldi sajtót is és ezzel ismerté tette a hazai ipart és a nagyszerű győri órásmestert Mayr Gyulát.

Egy nyíregyházi órás, akit még az operába is hívtak olyan szépen énekelt. De nem ment, maradt az órásmesterségnél. Ez a történet Mayer Ferencről és fiairól szól.

A jég hátán is megélt. Óraüzlete túlélt két világháborút és még az államosítás után sem tűnt el. Több nyelven beszélt, verhetetlen biliárd játékos és katonazenész is volt a szegedi órás Fischer (Laczkó) József.  

A három testvér a vidéki városban órásüzletet nyit. Nem is akármilyet. Külön a fővárosból hívnak építészt, hogy megtervezze és felépítse a vidék első emeletes polgárházát, melynek alsó szintjén rendezték be óra- és ékszerüzletüket. Ők a Kintzler testvérek.

Kintzler Soma (1849-1916) szolnoki órás ékszerész. Az üzlet alapítási éve a levélpapíron 1875. Hogy előtte hol volt az üzlete nem tudjuk. 1891-es szolnoki cégjegyzékben viszont már ott a neve, mint helyi órás. 

Szeretem az ilyen képeket, a bolt előtt a büszke tulajdonos. Elszánt, bizakodó tekintettel néz felénk. Gondoltam utánajárok ki is lehetett ez a nagyatádi órás, Mayer István.

Mayer István (1872-1949) órás és ékszerész, Somorján született. (Somorja a történelmi Csallóközben lévő település, ma Szlovákiához tartozik.) Édesapja, Mayer Károly órásmester mellett kezdte el tanulni a mesterséget. Segédként pozsonyi, budapesti, bécsi, kaposvári mesterek mellett gyarapította ismereteit. 1889-ban önállósította magát, és megnyitotta üzletét Nagyatádon, a Széchenyi tér 21. szám alatt.

Mayer István óraüzlete a Széchényi téren, 1937

Egykor meghatározó alakja lehetett a kecskeméti városi életnek. A távolról jött órásmester jól beilleszkedett, ahogy a helyiek írták "szívében-lelkében kecskeméti emberré lett". Ez az cikk Goitein Jónásról szól. 

Goitein Jónás (1853-1943) kecskeméti órás, ékszerész. Tolna megyében, Hőgyészen született 1853-ban. Mint 12 éves gyermek Kaposvárra került szüleivel, a hol kedvet kapott az órás mesterségre és ki is tanulta, feltételezhetően egy helyi órásmestertől.

A Zsolcai kapu órásüzlet kirakatában volt egy óra. Barna volt a számlapja és kúp alakú, a számok csillogó fémből voltak kivágva. Más jóformán nem is volt az ablakban. Aki csak erre járt, ehhez az órához igazította a magáét. Egy miskolci pályaórás, akinek neve jelentette a garanciát. Ő volt Nagy Albert.

"Brauswetter János Szegeden" talán leggyakrabban ezzel a névvel találkozhatunk a hazai órák számlapján. Zsebóráinak hátlapját felnyitva a magyar címer néz vissza ránk. De hogy ki volt Brauswetter János? Kivételes tehetségű üzletember? Feltaláló? Ez a Brauswetter órásdinasztia története.

Schönwald Imre budapesti órásüzlete, 1932

Talpig úriember, különleges üzleti érzékkel megáldva.

Schönwald Imre (1865-1937) a kor kihívásainak megfelelően több lábon állt: órás, ékszerész, ékszerjavító és látszerész volt egy személyben. Az biztos, hogy családja már korábban is foglalkozott ékszerészettel, és ezt a hagyományt folytatta Imre is.