Sárga János (Kolozsvár - Budapest)

Erdély egyik - ha nem a legnagyobb - ékszer és órakereskedése Sárga Jánosé volt. Minőségi ötvösmunkák fémjelezik útját. Nem csoda, ha megkapta a "Császári és Királyi Szállító" címet. Miniszterekkel parolázott, és az egész erdélyi arisztokrácia nála vásárolt.

Wesselényi utcai üzletének portálja, 1899

 Sárga János (1868-1916) ékszerész, órás, műötvös, császári és királyi szállító. Cégét 1895-ben alapította Kolozsvárott. De már 1889-ben feltűnik a neve a fiatal iparosok közt az Ellenzék lapban. Kolozsváron a két piacot összekötő forgalmas Wesselényi Miklós (korábban Híd) utcában a 11. szám alatt nyit üzletet.

A Wesselényi utca korabeli képeslapon, 1907

1899-ben a párizsi világkiállításra ment tanulmányútra a helyi iparosifjakkal.

1901-ben Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter mikor Kolozsváron járt fogadta Sárga Jánost. A találkozóról a Magyar polgár így tudósít:

"Fogadta még a miniszter Sárga János ékszerész és ötvöst, ki a kolozsvári ötvös ipar­nak igen szép produktumait mutatta be a minisz­ternek. Hires volt hajdan az erdélyi ötvös-mű­vészet, a mi az utóbbi időben teljesen lehanyat­lott. Nemrégiben Kassáról kérdést intéztek hogy lehetne-e tanulókat Kolozsvárra küldeni’ tanulmányozására az. erdélyi ötvösmesterségnek. Akkor azt felelték, hogy Kolozsvárit most már nincs a régi ötvösmesterségnek művelője.
Nagy érdeme van Sárga János ötvösnek, hogy ezt a régi híres magyar iparművészetet felújítja. A miniszternek most bemutatott díszkard, forgó s díszruha felszerelések a XVI. szá­zad stíljében készültek és mintarajzuk, teljes kidolgozásuk itt készült Kolozsvárott Sárga mű­helyében, hol 12 ötvös munkás foglalkozik most.
A minisztert igen kellemesen lepte meg a kolozsvári műiparnak ez az előhaladása, a mely ennyire szép dolgokat tud kiállítani és elis­merését, örömét fejezte ki az ötvösség érdemes művelőjének." 

Ki tudja talán ez a találkozó is közrejátszott abban, hogy 1902-ben már a város főterén nyit újabb üzletet.

A Mátyás téri üzlet

Hirdetés a Kolozsvári Ellenzék hasábjain, 1904

1907-es hirdetésből tudjuk, hogy gyára a Görög Templom utcában volt. Belsejéről és az ott folyó munkáról a katalógusban fennmaradt rajz ad képet.

A gyár képe a katalógusban

Ebben az évben a Pécsi iparművészeti kiállításon állami ezüstérmet kap. 

Főüzletét 1911-ben helyezte át a budapesti Klotild-palotába, az V. kerületi Kígyó tér 5. szám alá. Műhelye gyártott ezüstneműket, aranyláncokat, gyűrűket, egyéb ötvösműveket, egyházi felszereléseket és természetesen órákat. 

 

A Klotild palotai üzlet belseje

Sárga János 1916 novemberében hosszan tartó betegségben hunyt el. Egész életét a munkának szentelte, fáradhatatlanul dolgozott a magyar ötvösség és iparművészet fellendítésén.

Halála után az üzletet felesége viszi tovább.

Fejléces papír és boríték, 1916

katalógus, 1913

 Hirdetések:

Kolozsvári Egyetemi Lapok, 1898

hirdetés a Csendőr zsebkönyvben

hirdetés a Népszövetség lapban, 1908

hirdetés a Tolnai Világlapjában, 1911

Zsebórák:

Sárga János Kolozsvár feliratos zsebóra (Giczi Ádám gyűjteménye)

Forrás:
Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Király Csaba József: Egykori magyar vármegyék és települések érmei V. Erdély 4: Kolozsvár (2017)
Fittler Kamill szerk.: Magyar Iparművészet 10. évfolyam 1907 6. szám
Magyar Polgár, 1897. május 28. / 120. szám
Ellenzék, 1904. október 15. / 235. szám
Ellenzék, 1902. január 4. / 3. szám
Nemzeti Hirlap, 1905. augusztus 4. / 175. szám
Kolozsvári Lapok (Petőfi szám), 1899. április 30.
Kolozsvár, 1889. december 10. / 286. szám
Magyar Polgár, 1901. szeptember 16. / 210. szám
Népszövetség, 1908 december 1.
Tolnai Világlapja 1911 november 26.
Kolozsvári Egyetemi Lapok, 1898.március 1.

https://kepeslapok.wordpress.com/2011/10/22/kolozsvar/kolozsvar3-4/
https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/
http://vatera.hu
http://www.bedo.hu/

Köszönet a fotóért Giczi Ádámnak, és a küldött dokumentumokért Leu Gabinak!