Lechner József (Budapest)

Az 1900-as évek elején kevés olyan ember volt Pesten, aki ne ismerte volna Lechner József váci utcai órásboltját. Ha létezett bolt ahol mindenféle órát lehetett kapni, hát ez olyan volt. Ez a történet a múlt század eleji Budapest egyik legnagyobb órakereskedőjéről szól.

Édesapja Lechner József Pest-Budán és Bécsben egyaránt működött, 1793-ban szabadult fel mint kitanult órás, mesteri jogait 1811-1827 között gyakorolta. Az alapítási év a hirdetésekben mindenütt 1808.

A mára már elbontott pesti Váci utcai házat maga az órásmester építette 1834-ben Hild József tervei szerint. Fia (szintén Lechner József) 1832 körül született. A mesterséget apja mellett Pesten, majd Svájcban, Londonban, Párizsban és Münchenben tanulta. 1855. január 28-án vették fel a pesti órás céhbe.Édesapjától 1856-ban átveszi az üzletet.

1855-ben ezt olvashatjuk a Budapesti Hírlapban:

"Lechner József óraműves a váczi-utczában 5-ik sz. a. ajánlja a t. ez. közönségnek ujonnan rendezett s mindennemű órákkal gazdagon ellátott tárát a lehető legjutányosabb árakon, s elvállal minden e szakba vágó igazítást, jótállás mellett oly biztosítással, hogy a boldogult atya által 48 éven át nyert bizalmat fenntartani ügyekvendik." 

 

Váci utca 5, Az ajtóban az órás Lechner József

A pesti Hírlapban megjelent 1890-es visszaemlékezés így ír üzletéről.

"Lechner még igen rövid idő előtt jómódú iparos hírében állott és üzlete is olyannak volt ismeretes, a melynek sohasem volt panaszra oka. Az órát vásárló közönség szívesen ke­reste föl s noha tudta, hogy drágábban vásárol Lechnernél, mint bármely más fővárosi órásnál, de más­részt arról is meg volt győződve, hogy sehol se kap jobb és szolidabb árut. Az üzlet specialitásai (moz­dony-órák, léggömb-órák, láthatatlan szerkezettel bíró órák, órás botok stb.), különösen jó hírnévnek ör­vendtek s az üzlet kirakata előtt kora reggeltől késő estig a bámulok egész serege nézte a drága tárgya­kat. Ezek a specialitások jobbára svájci bizomány-áruk voltak, azonban még a Lechner-cég is szolgál­tatott nem egy remek órát. A régi városháza tornyá­nak órája, mely a főváros legpontosabb órájának hí­rében áll, Lechner műve. Nehány év előtt a kirakat­ban ki volt téve egy nagyobb szabású óra, mely­nek járó és ütő műve a négyemeletes ház tetején volt elhelyezve; a művet villamosság hajtotta."

De vajon milyen ember lehetett Lechner József? Magyar Elek így jellemzi Az Est hármaskönyvében az egykori órást:

"... a kedves jó, komikusan nagy orrú Lechner József (Králik és Juventius mellett a legnevesebb, legrégibb pesti órás)"

Számla hátulja, valószínű 1865 előtt

 

Valószínú rendszeresen javított toronyórákat is. Elképzelhető, hogy e munka során szerzett tapasztalatok vezették a felismeréshez, hogy az akkorra elavulttá és a kor igényéhez mérten pontatlanná váló toronyórákat előbb-utóbb le kell cserélni. Ezek legtöbbje még több száz évvel ezelőtt készült szerkezetek, jellemzően lakatos és kovácsmesterek munkái voltak.

Így 1856-ban Mannhart János müncheni gép- és toronyóragyárossal egyesülve toronyórák elkészítésére ajánlkozik.

Mannhardt János órás és mechanikus 1827-ben telepedett le Münchenben, ahol egy kis műhelyt rendezett be, amely később gyárrá fejlődött. Toronyórák iparszerű előállítására törekedett. Gyárában nem csak toronyórákat állítottak elő, hanem a teljes termelésnek zömét a különféle gépek tették ki. A Mannhardt-műhely 1844-ben 40 főt, 1855-ben már több mint 230 munkást foglalkoztatott. A gyárban 1861-ig több mint 1000 toronyórát állítottak elő.

Egy 1859-es cikkben olvashatjuk, hogy

Az idevaló kitűnő órás Lechner József ur, ki különféle órafajtáinak elkészítésén kívül a toronyórák szakmájában is kiváló ismeretekkel bír, épen most érkezett haza egy útjából, melyet különösen a toronyórák készítése érdekében tett, s Münchenből kitűnő ily normal-órákat hozott magával (melyek közöl egy váczi utczai lakásának tornászán látható). Miután a toronyórák gyártása nélkülözhetetlen saját fúró, ütő csavarszerszámokat, öntődét stb. szerelvényeket s ennélfogva nagy keletet igényel: a nevezett óraművész Münchenben a legjobb hírben álló gyárak egyikével összeköttetésbe lépett, hogy jeles toronyóráinak nálunk is kelendőséget szerezzen. Az említett gyár készítményéből Lechner úr már többeket állított föl hazánkban is, s épen jelenleg az ó-orsovai katolikus templomot díszíti egy ily új toronyóraművei.
- Budapesti Hírlap, 1859. október 21.

Az üzlet bejött és sok hazai templomba kerültek Mannhard gyárában készült szerkezetek melyeket valószínű maga szerelt be.

Toronyórái megtalálhatók voltak Budapesti ferencvárosi Szt Ferenc plébánia templom (1882), Eger, Dobsina, Kisbény, Korpona, Orsova, Rozsnyó templomaiban.

Pest első nyilvános órája

1857-ben Váci utcai boltja fölé egy villanyos órát tetetett, melyet Csomortányi nevű gépésszel együtt készített. Ez óra kettős számlapja éjféli tizenkét óráig gázzal volt kivilágítva. Ez volt Pest első nyilvános és talán legpontosabb órája. A váci-utcában sétálók meg-megbámulták a fényes kirakatot, órájukat pedig inkább a Lechneré, mint a városháza tornyáé után igazították.

1865-ben Emerth Ferdinnánd terve alapján új portált alakított ki üzletének.

Az új portál képe egy reklámtáblán, 1865 (forrás: Watchmaker Workshop / Kőnig Levente Órásműhelye)

Számos kiállításon részt vesz. 1872-ben a kecskeméti , 1879-ben a székesfehérvári kiállításon ahogy a Magyar Polgár lap írja "többféle igen szép szer­kezetű inga és zsebórát, s toronyórát állított ki".

 

A bécsi világkiállítás bejárata, 1873

1873-ban a bécsi világkiállításra is kijut. A korabeli sajtó így ír az ott kiállított óráiról.

Jellemző esete volt Lechner József pesti órás képviselőjének az ítélő zsűrivel szemben. Mint köztudomású dolog Lechner órái nemcsak Magyarországon, hanem az összes szakértő idege­sek közt is nagy feltűnésben részesülnek. A jury abbeli nézetének adott kifejezést, hogy ily ízléses óratokok és faragványok csak Bécsben és Párisban készülnek. Épen ezért nem hitte el az ellenséges germán indulat, bogy Pesten ily órákat tudnának készíteni. Hanem — hiába volt minden rábeszélés,hiába a bizonyítékkal bíró adatok, bogy az órák Lechner kitűnőleg felszerelt pesti gyárában, Klink asztalos és Koschetzky faragómester készítményei,— a roszakarat nem volt képes emanczipálni magát az igazság javára, hogy ez órák Bécs és Párisban készültek, mert ilyeket Pesten nem képesek előállitani. A hajthatlan ma­kacsságnak tulajdonítható tehát, hogy Lechner csak elismerő oklevél kitüntetésében fog részesülni.
Pedig a 19 darab mesterileg készült óra, ha igazságosan ítélnek, kell hogy érdeméhez méltólag tüntessék ki. A kiállítás legszebb tárgya azon nagy sárga terem - és két szalon óra, melyeknek ára 2000 - és a másik kettőnek 600 - 600 írt. A töb­bi 12 darab óra, mind sokkal olcsóbbnak mond­ható.
- Ellenőr, 1873. július 18. / 164. szám 

 

Lechner kandallóóra

 

számlap alatt a felirat "Lechner József Budapesten"

1875-ben a Lechner család, a szomszédos Nádor Szálloda (Hotel Palatin) lebontása miatt kénytelen volt a saját tulajdonát is lebontatni, mert a két épület szélső tartófalai a bontáskor nem voltak szétválaszthatók. Helyére 1875-77 között építtette fel három emeletes, eklektikus stílusú épületet. Az új épület felavatásakor két emeletet hotel céljára alakítottak ki. Az épület alsó szintjén pedig az őj órásüzlet.

Az épület ezután a 7-es számot kaphatta mert hirdetéseiben az üzlet címében ez a szám szerepel. 

Az egykori Nádor Szálló mellette jobbra a Lechner család egykori háza, 1835

1882 februárjában a magyar király udvari szállító címet nyerte el.

1885-ben Budapesten az országos kiállításon már versenyen kívüli kiállítóként és egyben zsűritagként vesz részt

Órás ipartestület

Nevéhez kötődik a Budapesti Órás Ipartestület megalakulása. Melynek ideiglenes elnökévé tették, végül rendes szavazáson 1885-ben megválasztották első elnökének.

A fölállítandó szövetkezeti műhely számára néhány ma­gyar órássegédet helyeznek el külföldi óragyárak­ban, hogy azok majd hazatérve az ott megszerzett szaktudással segítsék a magyar óraipar fellendítését és fejlődését. A segédek ösztöndíjat kaptak, a melyet rész­ben a budapesti órás ipartestület, részben Lechner József budapesti óráscég fizetett.A leköszönő elnököt 1890-ben Hoser Viktor váltotta.

Még ebben az évben meglepő fordulat következik: Lechner József csődöt jelentett. A korabeli lapok "szenzációs csőd" címmel írnak az esetről.

Lechner nagymérvű váltókötelezettséget vállalt sógoráért, Prandtner József fővárosi férfi- divatáru kereskedőért. És amint állítólag as sógor csődbe jutott, magával ránotta Lechnert is.

Valószínű nem volt ez valódi csőd, csak a sajtó túlozta el. Hirdetéseiben továbbra is készséggel áll vevői rendelkezésére, a váci utcai üzlet is nyitva áll és az uralkodóház udvartartásának listáján továbbra is szerepel a neve.

1905-ben a várban rendezett Országos Iparművészeti Kiállításon is részt vesz.

1908-ban a céget Huber Ede cégvezetőtől Lang József vette át és vitte tovább "Lechner József" néven. Ebből is látszik mekkora márkaértékkel bírt, ha Lang meghagyta.És a mester halála után még évtizedekig találkozunk nevével.

Lechner József 1909. október 15-én hunyt el. Az üzletet Lang József halála után 1917-től fia Lang Ernő és az özvegy folytatja..

 

Pár hirdetése ízelítőül:

Pesti naplóban, 1862

hirdetés a Vasárnapi Újságban, 1867

Hirdetés a váci Hírlapban, 1889

Számolócédula hátulja, 1910-es évek

Hirdetés a Magyar Vaskereskedő újságban, 1913

Órák

A váci úti boltjában mindenféle órákat lehetett venni. Amolyan Gombóc Artúr-féle felsorolásban akkor következzenek mik voltak a kínálatban. Utazóórák, kandalló- és faliórák, gallérórák, ingaórák, irodai órák, ellenőrző órák, barométerrel ellátott különleges órák. mozdony-órák, léggömb-órák, órás botok,  és láthatatlan szerkezettel bíró órák (no erre kíváncsi lennék).

8 napos óra, 1800-as évek eleje (Valószínű, hogy az idősebb Lechner József munkája)

Lechner József kandallóóra ónix tokban, higanykompenzációs ingával, feles ütős szerkezettel

Lechner József kandallóóra feles ütős szerkezettel, ónix tokban.

Kandallóóra

Gallér óra (forrás: Watchmaker Workshop / Kőnig Levente Órásműhelye)

Lechner utazóóra az 1900-as évek elejéről

Barométerrel ellátott feles ütős ébresztős szerkezetű óra, fazettált üvegbetétes, bronzírozott szürkeöntvény tokban, 1800-as évek második fele

Forrás:

Közgazdasági Értesítő, 1885. október 1. / 40. szám
Budapesti Közlöny, 1872. szeptember 4. / 201. szám
Magyar Iparművészet, 1997. / 1. szám
Nemesfémipari Közlöny, 1925. március 20. / 6. szám
Az Est hármaskönyve, 1931 - Magyar Elek: Milyen volt fénykorában a Váci uccai korzó?
Ujság, 1928. április 8. / 81. szám
Világ, 1925. március 15. / 61. szám
Magyar Vaskereskedő, 1911. július 16. / 29. szám
Váczi Hirlap, 188 április 21. / 31. szám
Budapesti Hírlap, 1855. október 27. / 856. szám
Budapesti Hírlap, 1856. szeptember 5 / 206. szám
Budapesti Hírlap, 1859. október 21. / 251. szám
Budapesti Hírlap, 1906. június 19. / 166. szám 
Pesti Napló, 1856. augusztus 31. / 1971. szám
Budapesti Hírlap, 1856. szeptember 5 / 206. szám
Ellenőr, 1873. július 18. / 164. szám
Nemzet, 1888. február 11. / 1959. szám
Magyar Polgár, 1879. július 29. / 172. szám
Magyar Ipar, 1905. április 23. / 17. szám
Fővárosi Lapok, 1890. február 3. / 33. szám

http://urbface.com/budapest/a-lechner-haz
http://www.sothebys.com/en/auctions/ecatalogue/2007/fine-clocks-watches-barometers-and-mechanical-music-l07880/lot.27.html
https://www.renaissanceantiques.com/product/austrian-6-glass-biedemieir-vienna-regulator/
https://auctionet.com/en/543055-church-marble-lechner-jozsef-budapest-hungary
https://www.facebook.com/Nagyhazi.Galeria/
https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=583818
https://pestbuda.hu/cikk/20200820_a_budapesti_szent_istvan_bazilika_harangjai_magyar_es_nemet_mestermuvek_a_templom_tornyaiban
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Eingangstor_Weltausstellung_1873.jpg
http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/nador-szallo-pest/561
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1274268729377594&set=pcb.1274269486044185

Köszönet Kőnig Leventének a képekért!