Králik Sámuel (Budapest)

 

Besztercebányán született 1815-ben, ahol már kis gimnazista korában mutatkozott benne a szép és a gyakorlati tudományok iránti érzék. Még fiatalon abba kellett hagynia a klasszikus tanulmányokat és 1829-ben Bécsbe adták, hol öt évig volt inas egy nagyobb órásműhelyben.

Svájcba szeretett volna utazni, hogy az óragyártás titkait elsajátítsa. De az akkori politikai, helyzet lehetetlenné tette ezen tervét, mert nem kapott útlevelet. Egy pártfogója tanácsára visszatért tehát Magyarországra és Pesten telepedett le. 1832-ben Hagn Gáspár műhelyének segéde lett (Kígyó u. 8.)

Feleségül vette Hagn leányát és a mester halála után 1839-ben, az özvegy kérésére üzletvezetője lett a cégnek. Miután 1843-ban letette a mestervizsgát és bemutatta remekét, a Pesti Órás Céh rögtön felvette tagjai közé a kivételes tehetségű fiatalembert és következő évben meg is választotta elnökének.

A kígyó utcai üzletéről így ír Gróf Berényi János a Magyar Óra és Ékszeripar folyóiratban:

 „A régi Pest gavallérja, ha sétája közben megállott a Hatvani utca belső végén s a Kígyó tér felé menve a netán fogyatékos egészségi állapotát óhajtotta rendbe hozni, úgy betért a szemben lévő Kígyó patikába. Mert a fáma úgy tartotta, hogy aki ott szerzi be orvosságát, az okvetlenül Kigyógyul bajából, ha pedig déltájban gyomra hallatta a korgó harangszót, akkor bal felől a Sebestyén - utca elején lévő Neugepboren Janka féle cukrászdába ment egy kis illatos pogácsázásra, de ha történetesen az órája mondta volna fel a szolgálatot, akkor jobbra haladt és meglátogatta Králik órásmestert a Kígyó utca elején lévő üzletében.

Kígyó tér, Balra a (ma már nem létező) Sebestyén utca, jobb oldalt a Kígyó utca, 1890 után

A jelentéktelen, kicsi és sötétnek mondható helyiségben egy jelentős, világos szemű és tekintélyt keltő ember fogadta a belépőt Králik Sámuel mester személyében, akinek egész lénye, hullámos fürtű haja, sugárzó szeme, valamint különös, szinte ellentétes keverékét, jelentette a szigorú, tudós tanárnak és a játszi lelkű, derült kedélyű művészembernek. Valóban ő volt a pontosság tudományának művésze 

Olyan kiváló szakember volt, hogy minden külföldi kiállításra készített munkája egy-egy műremek volt, mely előtt a szakértők is tisztelettel és elismeréssel hajoltak meg.

1842-ben az első magyar iparművészeti kiállításon dicsérő oklevelet kap hónapos ingaóráiért. 1843-ban a másodikon már bronz érmet ítél oda neki a zsűri. 1846-os kiállításon ezüst érmet nyer.

A hírnevet azonban az 1851-es londoni világkiállítás hozta meg neki. A kiküldött mestermunkája egy olyan óraszerkezet volt, amely tizenhárom különféle járatot alkalmazott, melyek tetszés szerint felváltva, egymásután működtek, bemutatván ily képen a különböző járatok lényegét és tulajdonságát. Így mutatta be Králik a legjobb járat előnyeit gyakorlati módon. Ezt a munkáját Thun gróf az akkori osztrák (abszolutizmus alatti) kultuszminiszter a pesti József akadémia (mostani Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) részére vásárolta meg, nehogy az külföldre kerüljön. 

A Kristály palota kiállítótere, 1851 fenn az emeleten balra a legvégén állították ki az órákat

Tartózkodása alatt sok tapasztalatokat gyűjtött, meglátogatta a legnevezetesebb ipartelepeket és gyárakat. 1852-ben a londoni világkiállításon látottak alapján a Párizsi művészeti akadémia beválasztotta tagjai közé.

1854-ben Münchenben is díjat nyert az ottani kiállításon csillagászati ingaórájával.

Az 1862. évi londoni kiállításon csillagászati órájáért megkapta az első díjat és az Akadémia aranyérmét is megkapta. A kiállítási útmutatóban Králik munkáit azzal a megjegyzéssel kísérték, hogy: "a legfinomabb szabályozók feltalálásával és készítésével sikerült neki az órásmesterséget a művészet legmagasabb fokáig fejleszteni."

 

Számla 1865-ből

 

1867-ben a párizsi világkiállításon ingaóráiért ezüstérmet ítélt oda neki a zsűri és az Academie Nationale dísztagjává választotta. Ő volt az első magyarországi órás, aki világhírű lett és Ferenc József 1868-tan a koronás aranyérdemkereszttel és az „"udvari órás" címmel tüntette ki. 

A 1867-es párizsi világkiállítás egyik ezüstérme

1873-ban Bécsi világkiállításon egy csillagászati órán és három fekete ingaórán kívül egy kis asztalra 17 négyszegű üveg tokot állított ki. Ezek egy-egy óraművet tartalmaztak, és az órásművészet és  gátszerkezetek fokozatos fejlődését mutatták be. Ezek közül az egyik egy thermo-chronometer volt, mely nemcsak az időt mutatta, hanem az időjárást és hőmérsékletet is.

 Egyik ilyen kiállított órája nem rég került elő újra egy aukción.
 

1878-ban a Párizsi Világkiállításon is szerepelt. Az óraiparról ő írja az összefoglalót. Innen tudjuk, hogy egy csillagászati ingaórát vitt ki kőcsapágyakkal, Dent-féle kétpalackos higany-ingával, továbbá négy gátmű mintát. A zsűri az órást ezüst éremmel jutalmazta.

Az 1885. évi magyarországi kiállításon a kiállítás bizottsági tagja volt. Fia Králik Jenő üzletvezető és Csekey Izidor órássegéd a verseny lebonyolításában aktívan közreműködtek.Králik Sámuel Ferenc Józseftől az elérhető legmagasabb kitüntetést, a Művészet és tudomány aranyérmét (Pro litteris et artibus) kapta.

Korabeli sajtó így ír róla:

"Králik Sámuel, a budapesti órások nesztora, két csillagászati ingaórát állított ki Greham horgonynyal higany compensatióval, rubin csapágyakkal és achát horgonylapátokkal ; ezeken kívül még egy pár utazó órával is illusztrálta műhelyének tevékenységét- Králik műveit csaknem a túlzásig űzött szoliditás jellemzi, egyszerű formákkal, minden czikornyáktól ment nemes izlésű, gondos kidolgozással. Csillagászati órák azonban csak szűkebb körben találván alkalmazást, műhelye nem fejthet ki olyan tevékenységet, mint az a hazai órásipar fejlesztése s tanonczok képzése érdekében óhajtandó volna, s ennek megfelelni Králik műhelye, minthogy az minden szükséges óraművészeti segédeszközökkel és gépekkel gazdagon fel van szerelve, első sorban volna képes."

Dátumos asztali óra, 1875

 

De Králik Sámuel műhelyének vezetése mellett a közügyekkel is ráért foglalkozni. Az evangélikus egyháznak éveken át gondnoka volt: az iparegyesületnek igazgatósági tagja és ellenőre.
Készséggel támogatott minden nemes közügyet. 

Králik Sámuel idős kori portréja

Az egyszerű, köztiszteletnek örvendő órás, józan és szorgalmas iparosok mintaképe volt. Fiaiból derék polgárokat nevelt. Lajos egyike lett a főváros legképzettebb és keresett ügyvédeinek. Jenő pedig az órás-üzletet vezette tovább atyja szellemében.

1886. március 22-én aztán 71 éves korában örökre lehunyta szemét. Olyan kaliberű mesterember volt, akit a hazai óraipar nem gyakran lát. Fenn maradt órái büszkén hirdetik a kivételes, világszinten alkotó magyar órás, Králik Sámuel nevét. 

Falióra számlapja, 1870 körül