Hell S. József (Pécs)

"Pécsett Hell! Bécs nem kell!" Háború előtti pécsi folyóiratokban gyakran találkozhatunk ezzel a szlogennel. De hogy mi van e mögött a mondat mögött? Ez a történet Hell S. Józsefről szól.

Sátoraljaújhelyen született 1873-ban. Üzletét 1901-ben alapította Pécsett a Király utca 34-ben. A Pécsi Napló hasábjain az alábbiakat olvashatjuk.

Órás-üzlet megnyitás
Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy éveken át Budapest elsőrangú üzleteiben szerzett tapasztalatok birtokában Pécsett, Király u. 34. Jeszenszky féle házban ugy a mai kor követelményeinek teljesen megfelelő órás-üzletet nyitottam, mely arany, ezüst és ékszer-raktárral van egybekötve. Igyekezni fogok, hogy megbízható és jutányos munkámmal és kiszolgálással n. é. vevőim megelégedését kiérdemeljem.

Kiváló tisztelettel
Hell S. József
órásmester

Az üzlet úgy tűnik jól jövedelmezhetett hisz alig 5 év telik el és máris új üzletet nyit a Király utca 20-as szám alatt és két segédet is fel tud venni (a képeslapon szereplő fotón is szerepelnek)

Hirdetés az új üzlet nyitásáról, 1906

 

"Pécsett Hell, Bécs nem kell." szlogenje - hasonlóan Schönwald Imréhez - a vásárlóközönséget a hazai ipar védelmére szólította fel. Óráira 2-5 év jótállást vállalt.

Az I. világháborúban a 6-os közös gyalogezrednél szolgált. 1916 szeptemberében ezt olvashatjuk a Magyar Kereskedők Lapjában:

Pécs. Hell S. József órás és ékszerész ellen a pécsi törvényszék megindította a csődön kí­vüli kényszeregyezségi eljárást. Vagyonfelügyelőül Fáik Győző pécsi órás rendeltetett ki. A hitelezők követeléseinek bejelentésére a ha­táridő szept, 30. Az egyezségi ajánlatot okt. 4-én veszik tárgyalás alá. 

Valószínű a háború okozta gazdasági nehézség vethetett véget ideiglenesen az üzletnek.

1920. márciusában tűnik fel újra a neve a Dunántúl lapban az aranyműves iparosok közt.

Hirdetés a Pécsi Lapokban, 1924

1924-re már a legtöbb adót fizetők listáján találjuk. Ebből arra következtethetünk, hogy bizony nagyon is jól jövedelmezhetett a Király utcai üzlet.

Az ékszerek és órák mellett dísztárgyakat, sportdíjakat, evőeszközöket sőt még keleti szőnyegeket is árult. Így valószínű helyszűke miatt 1928-ban üzletét kibővíti.

A jól jövedelmező boltnak végül 1930. májusában a csődön kívüli kényszeregyesség vetett véget. Hogy mi vethetett véget ennek a felfelé ívelő üzleti sikernek? Egyelőre nem tudjuk.

De mégis milyen ember lehetett Hell S. József? 1926-ban a Pécsi Naplóban így írnak róla:

Hell József, aki nemcsak szolid üzleti elveiről, de jó humoráról is ismert, méltán rá is szolgált az ünneplésre, mert nemcsak mint üzletember, hanem mint az országos ékszerész szövetség pécsi alelnöke is elismerésreméltó tevékenységet fejt ki.

A Nemesfémipari Országos Szövetség baranyai szakosztályának alelnöke volt, ezenkívül több társadalmi és jótékony egyesület tagja. 1941-ben hunyt el.

Pár hirdetése:

Hirdetés a Munkás lapban, 1907

Hirdetés a Dunántúl c. lapban, 1927

Hirdetés a Pécsi Napló hasábjain, 1909

Forrás:
A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929) II. rész. Az iparos társadalom
Munkás, 1907. november 19 / 45. szám
Munkás, 1903. január 11 / 2. szám
Pécsi Napló, 1909. június 6 / 127. szám
Pécsi Napló, 1926. december 8 / 279. szám
Magyar Kereskedők Lapja, 1916. szeptember 23 / 39. szám
Dunántúl, 1924. szeptember 28 / 222. szám
Dunántúl, 1927. december 18 / 287. szám

Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1930. augusztus 10 / 182. szám értesítője
https://mandadb.hu/tetel/395842/Hell_S_Jozsef_oras_es_ekszeresz_uzlete