Mayr Gyula (Győr)

 

Világhírű de legalább is Európai hírű magyar órásról ritkán hallani. Pedig XX. század elején volt valaki akinek különleges órájáért a turini világkiállítás aranyérmét ítélte oda a zsűri. A hír bejárta nem csak a hazai hanem a külföldi sajtót is és ezzel ismerté tette a hazai ipart és a nagyszerű győri órásmestert Mayr Gyulát.

Mayr Gyula 1847-ben született Győrben, szülei Mayer Benedek János és Pracsinger Teréz voltak. Elemibe és reáliskolába szülővárosában járt, majd 1862-ben Hajnal Ferenc órásmester tanítványa lett.

Segédként Győrött, Komáromban, Sümegen, majd Budapesten, Miskolcon és Graz-ban is dolgozott. 1875-ben Badenben lett órássegéd. Szabadidejében már ekkor egy különleges óraszerkezetet tervezett, amit majd csak jóval később, az 1910-es években valósított meg Győrben.

Mayr Gyula portréja

1904-es hirdetés

A hírnevet nem a Vajai gyűjteményben látható óra hozta meg számára, noha az is különleges volt a maga nemében. Az 1909-ben elkészült remekmű központi órája a Budapesti időt jelzi. Ezen kívül még 64 város pontos idejét lehet nyomon követni ezen az időmérő eszközön.

Ha szemben állunk az órával, akkor a jobb oldalon felül Győr látképével díszített óralap látható.

A világórán található egy naptár, holdfázis jelző, valamint egy barométer és hőmérsékletjelző is helyet kapott rajta. A földgömb, ami az óra tetején látható, összeköttetésben áll az órával, s természetesen 24 óra alatt fordul körbe. A precíz óraszerkezet mozgatója egy központi rugó, mely fogaskerekek és tengelyek finoman hangolt rendszerével mozgatja az órákat.

Egy felhúzással két hétig jár. Moduláris felépítésű, egy-egy óra karbantartás céljából kiemelhető, ettől a többi rész zavartalanul működik.

1910-ben a kereskedelemügyi miniszter vásárolta meg a szerkezetet. Az óra az Iparművészeti Múzeum kiállításába került, majd 1938-ban már a Vay Ádám Múzeumban található. 1965-ben átesett egy felújításon, és azóta is hibátlanul üzemel.

 

 

Mayr Gyula úgy gondolta, hogy tovább fejleszthető, és ennek az elgondolásnak a nyomán született 1911-ben meg a második világóra - feltételezhetően a váci püspök megrendelésére - ami eljutott a turini világkiállításra is. Aranyérmet nyert.

A míves óraszekrényt Molnár Jenő szakiskolai tanár készítette. Az óraszekrény maga XIV. Lajos korabeli stílust jeleníti meg, fekete alapszín és gazdagon aranyozott bronzdíszítés teszi különlegessé. Négy oldalán üvegezett, a hátsó részen látható maga az óraszerkezet. A tovább gondolt óra különbözik az elődjétől. Itt a központi egységben a percmutató jár körbe, alatta található az óraszámlap, amely a helyi időt jeleníti meg. A felső ablakban az óra számjegyek váltják egymást, jelzi a napok számát, a hónapok nevét és külön mutatja a szökőéveket is. Ezen kívül megjeleníti a hold járását, évszakokat is. A fenti bőséges információkon kívül 5 földrész, 63 városának idejét is jelzi. Meg kell említeni, hogy feltünteti a napszakok váltakozását is. Az óramű működését egy Riefler-ingás rugómotoros szerkezet 14 napig tudja biztosítani, egy felhúzással. Az óraszerkezetek külön egyenként kiemelhetők, a működést nem befolyásolva. Az óra a világkiállításon nagy sikert aratott, elismerést hozva készítőjének.

A számlap felső részén lévő nyílásban óránként számok ugranak 1 -24-ig, a 24-es számnál ugranak az összes naptármutatók is, balról a nap számát, jobbról a hónap nevét olvashatjuk le. A nagy laptól jobbra fent a szökő és közönséges évet, ez alatt a holdjárást, balról fent az évszakokat és az elmúlt heteket, alatta pedig a napok neveit mutatja az óra. A főlap alatt 31 kisebb számlap van, a két oldalon pedig 16—16. A kis számlapokon a két fekete mutató római számokon a 12 órát, a harmadik sárga mutató pedig a 24 órát mutatja, még pedig 6 - 18-ig vörös számokon a nappali időt jelzik s így mindig látni lehet hol van nappal vagy éjjel.

A tetőn lévő földgömb naponként megfordul. Oldalt hő- és nedvességmérő, melyek a szerkezettel összefüggésben nincsenek.

Az órát Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök 10 000 koronáért vásárolta meg a majdan felállítandó Technikai Múzeum számára.

A szerkezet belseje

Mayr Gyula egészen az haláláig, 1927-ig volt az óra tulajdonosa. Halála után az óra a lányához, Mayr Erzsébethez került Sopronba. A többszörös szállítás, az idő azonban annyira kikezdte és az alapos javításra szorult. A javítást Mayr Erzsébet Ackermarm Istvánra, Győr legidősebb órásmesterére bízta, aki 60 évvel ezelőtt, mint apja órásinasa, részt vett a csillagászati óra, több mint 700 fogaskerekének kézi megmunkálásában, az óra összeállításában.

Ackermann István 1971-ben több mint három hónapi munkával üzemképes állapotba hozta az órát.


Mayr Gyulának volt még egy különleges órája, mely a legenda szerint elveszett, bár talán valószínűbbnek tartom, hogy egy magángyűjteményben van. Ezt az órát még badeni inas évei alatt kezdte el tervezni, majd később újra gondolta a szerkezetet. Ebben a szerkezetben az ingát egy felváltva mozgó acélgolyó mozgása szabályozza, saját súlyánál fogva 15 percenként változtatva helyzetét.

William Congreve golyós óra a British Múzeum gyűjteményében

Az órás 1927-es halála után az üzletet 1930-ban eladták.

Mayr Gyula falióra (Kovács Renátó gyűjteménye)

A számlapon magyarosan a felirat Máyr Gyula, Győr

 A falióra szerkezet felújítását Markotányos Bence, órás, gépészmérnök, a tok felújítását Czeglédi Kristóf végezte el.

Forrás:
Magyar Órások Szaklapja, 1910. december 15. (24. szám)
Magyar Órások Szaklapja és Magyar Ékszeripar, 1911. szeptember 1. (17. szám)
Tolnai Világlapja, 1910. július 10. (28. szám)
Nemesfémipari Közlöny, 1930 március 6 (10. szám)
Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)1971-11-29 / 281. szám
Élet és Tudomány, 2018. október 26. (43. szám)
https://regigyor.hu/
https://www.britishmuseum.org/
https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/
https://www.gyoriszalon.hu/
https://www.facebook.com/KozlekedesiMuzeum/