Jankó Mihály (Pápa)

 

Jankó Mihály (1894 – 1968) pápai órásmester. A mestert munkájáért az egész város tisztelte, becsülte, a környező falvak lakói is gyakran felkeresték. Üzletéből kikerült termékek mindegyikén ott volt olvasható a felirat ,,Az óráért helytáll Jankó Mihály órás és ékszerész, Pápa, Fő u. 6."

1911-től üzletvezető Pápa legrégebbi órásboltjában, a Fő utca 6. szám alatt működő Hertz Bélánál.

1923-ben önállósodik és a Batthyányi utca 24-ben műhelyt nyit.

Hirdetés a Pápa és vidéke újságban, 1923

1925-ben átveszi Hercz Béla órásboltját.

Hirdetés a Pápa és vidéke újságban, 1925

A mesternek jó híre volt az egész környéken. Egy 1963-as interjúban el is árulta mi a jó hír titka. (Az interjú habár kicsit hosszú mégis úgy döntöttem érdemes majdnem teljes terjedelemben közölni, hisz itt az órásmester saját szavaival beszél életéről.)

"Ha egy-egy óra elromlik, majd „Jankó megcsinál­ja” — mondják a Pápa környékiek. Már a nagyanyámtól is hallottam ezt. És, mint elemis­ta, igen nagy tisztelője voltam az előttem ismeretlen mesternek. Olykor, próbáltam magam elé képzelni (vagy megfordítva), öreg, szakállas, bagoly kinézetű morcos embernek véltem, aki nemcsak az óra baját deríti ki fekete kere­tes pápaszemén át, hanem még azt is, hogy ki ejtette el, vagy szakította meg a rugóját.
Évtizedek múltával elmosód­tak a képzetek. S a minap meg­pillantom a feliratot; Jankó Mi­hály órásmester. Mintha húzna valami, be. Régi emlékekről lebben a fátyol. A város legrégibb órásműhelye — a legöregebb mesterrel!
Kopogtatásról is feledkezve le­nyomom a nagy rézkilincset. Az ajtó szélesre tárul. A mester biztogat. Nem... nem órát hoztam. Csak látni akartam a műhelyt, a felszerelést.
— Azt mondják a legrégibb órásműhely ez?
— Nagyon régi. Hercz Rudolfé, majd a fiáé volt.„Aranykezű kis­iparom” volt mindegyik. Még villanyórákat is készítettek. Ami­kor az ifjabb Hercz is meghalt, 1911-ben, üzletvezetőnek hívott az özvegy. Azóta itt dolgozom,
— Mióta önálló?
— 1925-ben vettem át a mű­helyt, amely egyben bolt is volt. Úgy mint most.
Jó híre volt Jankó mesternek az egész környéken. Ma is becs­ben tartják. S a KTSZ mellett is megfér. Nincs oka panaszra.
— Mi a jó hír titka?
— „Aranykezű” mesterem jel­szavát tartottam; nem püfölni,összecsapni, hanem jól végezni a javításokat! Ennyi az egész.
Nagy igazság ez.
— Valaha segédem is volt — folytatja —, a feleségem is itt ült reggeltől estig. Kiszolgált. Karácsonytájt este 10-ig is dolgoz­tunk. Most ahhoz képest urak vagyunk. Hála a demokráciának,adót nem fizetek. Felkarolják az idős iparosokat...
— Család?
— Két lányom férjnél van, Bu­dapesten élnek.
— Segítik?
(Mosolyog, fordítva van.)
- A szülő — mondja — amíg él, mindig ad. Ha meghal, akkor hagy...
A toronyóra fél tizenegyre kon­dít.
Megkérdezem:
— Ki javította meg a front után?
— A biciklimegőrző! — mond­ja egyszerűen a mester, szinte derűre fakaszt.
(Eddig is hallottam már ezt, de viccnek gondoltam)
— Hogy-hogy?
— Senki nem akarta javítani. Én sem. Ámbár fiatal koromban többször is felmásztam oda. Ő leszerelte, lehozta. Egy ingarugót én is adtam hozzá. Azóta is jó. Soha előtte ilyen pontos nem volt!
Ha Jankó mester mondja, akkor ez nagy dicséret!"


Megbízható és jó munkáját halála után 1967-től Keresztes Józsefné órásmester vitte tovább.

Record zsebóra "Jankó Mihály Pápa" felirattal (Giczi Ádám gyűjteménye)

 

Forrás: 

Pápa és Vidéke, 1923. november 18.
Pápa és Vidéke, 1925. október 11.
Napló, 1963. október 30.
Pápai Kis Ujság, 1948. augusztus 29.
Hungaricana képeslapgyűjtemény

Köszönet az órafotóért Giczi Ádámnak!