Schönwald Imre (Pécs)

Schönwald Imre budapesti órásüzlete, 1932

Talpig úriember, különleges üzleti érzékkel megáldva.

Schönwald Imre (1865-1937) a kor kihívásainak megfelelően több lábon állt: órás, ékszerész, ékszerjavító és látszerész volt egy személyben. Az biztos, hogy családja már korábban is foglalkozott ékszerészettel, és ezt a hagyományt folytatta Imre is. 

1929-es katalógusának előlapján 1852-es alapítási dátum szerepel. A korabeli sajtóból kiderül, hogy Schönwald ékszerészként Pécs jellegzetes alakjának számított, akinek az üzlete egy galéria látszatát keltette, annyi különleges terméket halmozott fel a tulajdonos. A legtöbbjüktől a kiváló műértő szakember soha nem akart megválni, a közönség azonban állandóan érdeklődött irántuk.

1891-ben a Király utcában működött. Üzlete a Hattyú-épületben (Király utca 5.), műhelye a Mestrics-féle házban (Király utca 35.) foglalt helyet.

Schönwald Imre 1907-ben megvásárolta a Király utcai Jeszenszky-féle házat. Üzletét annak földszintjére költöztette, maga pedig az emeleti lakásrészt foglalta el, melynek szobáit muzeális értékekkel rakta meg. Később 1908-ban üzletét áthelyezte a Nemzeti Kaszinó épületébe melyet közel húsz évig bérelt. 1928-ban aztán visszatért a Király utcai üzletébe, melyet átalakított és kibővített.

Pécs, Király utca (jobb oldalon az órásüzlet)

Schönwald Imre elhatározta, hogy nagy ékszerészműhelyét megnyitja a női munkások részére akként, hogy a jelentkező asszonyokat kiképzi és állandó jövedelemhez juttatja.  

"Tekintettel arra, hogy a nőknek kitűnő ízlésük és finom kezük van az ékszerész munkához, szép jövőt lehet jósolni ennek az új női foglalkozásnak, a mely a mi szemünkben szebb is, de mindenesetre jövedelmezőbb, mint az örökös varrómunka." 

 

1929-es árjegyzék

Schönwald egy kifejezetten modern marketingeszközökkel élő üzletembernek számított. Az ország legjelentősebb lapjaiban jelentette meg mai szemmel is igényes hirdetéseit, amelyek segítségével az egész országban tömegesen adhatta el olcsóbb árfekvésű, ám mégis megbízható óráit, ékszereit, emléktárgyait. E hirdetések visszatérő szlogenje volt a korban népszerű „Magyarnak Pécs, németnek Bécs!”, és ezzel sokat tett a város népszerűsítéséért. 

 

Hirdetés a szlogennel,1905

A korban újdonságnak számított, hogy több éves garanciát vállalt az eladott termékekért, ,,Nincs risikó! Nem tetsző tárgyat kicserélek, vagy a pénz visszajár.” vagy "Koczkázat nincs, nem tetszőért a pénz vissza." állt a hirdetéseiben.

E mellett jó érzékkel lovagolta meg a magyar formavilág iránti lelkesedést, így magyar díszkardot és székely motívumokkal díszített ékszereket is nagy számban értékesített. Ékszer-szalon nevű időszaki szaklapot is indított, erről tanúskodik 1897 december 15-én írt levele az akkori Pécsi polgármesternek.

Schönwald Imre ékszergyáros és látszerész
Főüzlet a „Hattyú” épületben Király-főutca.
Műhely Király-főutca 22.  

Pécsett, 1897. december hó 15-én 
Nagyságos Majorossy Imre polgármester úrnak Pécsett

Nagyságos Uram! 

Mély tisztelettel jelentem, hogy a f. hóban kiadásomban egy „Ékszer-szalon” című időszaki szaklap jelent meg, mely Pécsett a „ Weszely és Horváth”-féle nyomdában nyomatik, időközönként a jövőben is meg fog jelenni és melynek tisztelettel alul írott vagyok tulajdonosa és felelős szerkesztője. 

Nagyságos polgármester Úrnak alázatos szolgája:
Schönwald Imre 

Postai szállítólevél, 1910

 

1899-ben a szabadságharc 50. évfordulójának emlékére római számlapos órakollekciót készít "Petőfi Sándor" felirattal.

A Schönwald név a századfordulóra mindenütt ismertté vált, és ez lehetővé tette, hogy a fővárosi elegáns Anker-közben is üzletet nyisson, amely kínálatában messze felülmúlta a korabeli pesti ékszerészek vállalkozásait. A pécsi üzletet ekkortól nővére vezette, ő maga azonban ezután is gyakran látogatott haza, pécsi kapcsolatai továbbra is megmaradtak. 

Díszes levélpapír fejléce

A megbízhatóság, a cégimázs mellett fontos tényezője volt a sikernek a rendkívüli gazdagságú áruválaszték. A boltokban ugyanis az órák és ékszerek mellett használati tárgyak, például szelencék, hő-, lég- és szeszmérők, mindenféle szemüveg, csíptető, látcső, valamint étel- és italkészlet is kapható volt. A kor színvonalához mérten kifejezetten gazdag kínálata az ország minden részéből vonzotta a vásárlóközönséget, és ez komoly bevételt jelentett a vállalkozásnak. 

1894-es hirdetés

A Budapesti Órásipartestület tagjaként gondja volt a kontárokra is. 1914. szeptember 17-én kelt jegyzőkönyvben az alábbi szöveget olvashatjuk.

Schönwald Imre órásmester az elöljáróságnak múlt havi ülésén egy terjedelmes beadványt nyújtott be, melyben az elöljáróság figyelmét felhívja egy pár kontárórásra. Jelenti, hogy akkor elhatározta az ipartestület, hogy a moratórium letelte után, ezek ellen a legszigorúbban fogja az eljárást folyamatba tenni. Schönwald Imrének pedig egy köszönő levelet küldött az ipartestület nevében, az órásipar iránt tanúsított érdeklődéséért.

A siker ellenére Schönwald szerény, visszahúzódó, csendes ember maradt. Gazdagsága ellenére sem érdekelte a szórakozás, a mulatozás, a költekező életmód, annál inkább a szegények csendben, ismeretlenként történő segítése. Igazi filantróp volt, aki igyekezett támogatni a hozzá forduló rászorulókat. Talán ez is hozzájárult a világgazdasági válság alatti csődjéhez. 

pazar budapesti üzletének belseje, 1932

Az 1930-as években a vagyonát szinte teljesen elveszítette. 

A Pécsi Napló, 1929. május 18.-ai számában már sajnos az alábbiakat olvashatjuk.

— Megszűnő ékszerészüzlet. Egy régi, 80 éves, világhírű pécsi cég oszlik fel: Schönwald Imre óra és ékszerüzlete, mely csak a legutóbbi időkben költözött át a Király uccai Schönwald-féle házba. A rendkívül nehéz üzleti és kereseti viszonyok, melyek sem az iparnak, sem a kereskedelemnek nem kedveznek, kényszerítik Schönwald Imrét é lépésre, akinek budapesti Anker-palotai fényes üzlete és ugyanott levő nagyarányú ezüst árugyára sokkal nagyobb mértékben leköti idejét és egyéniségét, semhogy pécsi üzletével úgy foglalkozhatna, amint szeretné, és amint az azt megkívánja. Sajnálattal veszünk tudomást Schönwald Imre ez elhatározásáról, amely megmásíthatatlan. Az üzletfeloszlatás következtében az ott felhalmozott óriási készletek: arany-ezüst ékszerek, iparművészeti és sporttárgyak, órák, diszmüvek, melyek e hírneves üzletnek kiváló különlegességei voltak, a dolog természete szerint a legmérsékeltebb árakon kerülnek eladásra. Használja fel mindenki e kedvező alkalmat, hogy ékszer, óra, diszmü- szükségletét Schönwald Imrénél szerezze be, aki mindig a legelőzékenyebben és figyelmes pontossággal szolgálta ki a nagy vevőközönségét, mely aZ üzletfeloszlatás alkalmából is a legolcsóbb árakhoz jut.

Egy visszaemlékezés milyen ember is volt Schönwald Imre:

Csendes ember volt a fekete hullámos hajú, bársony kabátban járó, mindenkihez szíves és udvarias szép Schönwald Imre. Nem ismerte a szórakozást, a költekezést, de annál jobban a szegényeknek csendben való segítését. Egy szórakozása mégis volt. Esténként pontosan lejött a mostani Hungária kávéház helyén volt Bedö kávéházba, hogy elolvassa a lapokat és Hamedli Gyula, Jankovits József és Littke Lend mesteri bitliárdjátékában gyönyörködjék. Megitta a pikolóját, melyet Pintér Muki tett le eléje rendelés nélkül, kifizette az érte járó 12 krajcárt Hornischer János főpincérnek, akit mindnyájan csak Johannák hívtunk s aztán elköszönt s már 10 órakor hazament.

1937. április 17-én Budapesten 72 évesen hunyt el. Végakaratának megfelelően Pécsett helyezték végső nyugalomra, és ,,vele a békebeli Magyarország egy ismert és becsült embere szállt sírba, aki a szép és értékes iránti rajongása, kiváló üzleti érzéke és a reklám révén a régi Magyarországon fogalommá nőtte ki magát”
 

 Pár hirdetés a korabeli újságokból:

1889-es hirdetés a Pécsi Figyelőben

1895-ös hirdetés

1902-es hirdetés a Zemplén újságban

egy másik 1902-es hirdetés a Zemplén újságban

1905-ös hirdetés a Vasárnapi Újságban

Egész oldalas hirdetés a Pécsi Naplóban, 1910

Chronométre Schönwald

Giczi Ádám gyűjteménye

Iparos óra (Hanga Gyűjtemény)

Források:

Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 15. (Pécs, 2010)
Zemplén, 1902. július 26. (33. évfolyam 87. szám)
Zemplén, 1902. szeptember 6. (33. évfolyam 92. szám)
Pécsi Figyelő, 1889. október 5 (40. szám)
Pécsi Napló, 1910. május 15. (111. szám)
Pécsi Napló, 1928. szeptember 12. (215. szám) 
Pécsi Napló, 1929. május 18. (113. szám)
Pécsi Napló, 1937. április 20. (88. szám) 
Pécsi Napló, 1937. április 22. (90. szám)
Tekintet, 1988 (1. évfolyam, 2. szám)
Magyar Órások Szaklapja, 1914. november 1. (20-21. szám)
www.turakonyvek.hu
darabanth.com
mutargy.com
www.facebook.com/RegiPecs
delcampe.net

 Köszönet a fotókért Giczi Ádámnak!