Hitzelberger Antal (Győr)

augusztus 11, 2021

Győr egyik legnagyobb órás dinasztiája a Hitzelbergereké volt. Fennmaradt óráik a mai napig hirdetik a kor legkiválóbb órásainak dicsőségét. Ez a Hitzelberger órásdinasztia története.

Történetünket a Németországi Eichstadtból kell kezdenünk. Innen érkezett ugyanis 1780-ban Győr városába Hitzelberger Antal, az órásdinasztia alapítója. A mesterek közé 1779. július 10-én vették fel. A Király utca 7. szám alá költözik, itt nyitja meg órásműhelyét.

A legrégebbi fotó a Király utcáról, 1855

Fia szintén Hitzelberger Antal már a városban született 1779. november 29-én. Édesapja mellett tanult és 1796. december 11-én önállósodott. 1803. decemberében felvették a győri polgárok sorába és még ebben az évben szeptember 7-én az óráscéhbe is felveszik. Kis és Nagy órás, az a kis méretű zsebóráktól a toronyórákig mindenféle órával foglalkozott.

Híres volt fuvolaóráiról mely az 1800-as évek divatjaként hódított a felsőbb osztályok körében. Tulajdonképpen egy miniatűr-orgona melyet egy felhúzott rugó hoz mozgásba. A zenét egy hengert indítja meg, ennek csapjai kinyitják a sípok nyílását, egyúttal mozgatja a fújtatókat, amelyek a sípok számára szállítják a levegőt.

Hasonló szerkezet működtethette Hitzelberger Antal óráit is.

Ilyen zenei automaták a 16. század óta léteznek,. Első készítési helyük Augsburg volt, majd a 18. században Berlin vette át ezt a szerepet, a 18. század végén pedig Bécs. Ilyen zenélőgép számára Mozart és Beethoven is írt megfelelő darabokat, de legfőbb szerzőjük mégis Haydn volt, aki a fuvola-óra kedvéért nem kevesebb, mint 32 darabot szerzett.

Ebből egy kis ízelítő:

1807-ben a Magyar Kurirban az alábbi szöveget találjuk. Ezt most betűhíven írom, úgy ahogy megjelent a lapban, hisz maga a megfogalmazás is csodálatos.

Muzsikáló furuglyás Óráról való Hiradás

Az alább megnevezett, előre jól elgondolt feltétel szerént, egy muzsikáló furuglyás órát készített, mellyben mindent öszve egyesitett, valamit a mesterség és a disz, vagyis a tudománynak szabási szerént való izlés megkívánhat; valami a muzsikának kellemetességére, és az alkotmánynak külső ékességére megkivántathatott. A muzsikának leghiresebb mestereinek munkáikat kivánta az alakotó ebben zengedeztetni. Maga a muzsikai szereknek tokjok, mellyen az óra helyeztetve vagyon, asztallal, fiókokkal felkészitetett oly almáriom, melynek Iro Szekretárius a neve, és igen alkalmatos Asztalos mester embernek valóban remek tsinálmányja.

Ez a mesterséges alkotmány, olly helyesen, a mint a rendes, és illendő szabású muzsikában megkivántathatik, minden óra múlva egymás után folyvást hat hat minutáig hét nótát fújdogál, az alkotótól magától alkalmaztatott 7 hengereken vagy görgőkön. Kinen kivánt légyen ezen nótáknak választásokban különösön kedveskedni, és tisztelkedni, mutatják imhol következő neveik:

Első, az 1802-ik esztendőbéli Ország gyűlésinek alkalmatosságával kótákra vett hat magyar tántz;

Második, öt Német, Seladek Urtól;

Harmadik, négy Menüet, hozzá való Trióval együtt,

Negyedik, Kramernek siető tempója szerént való hat márs;

Ötödik, Faniska nevezetű énekes mese játékból való Rondója Cherubininak;

Hatodik, a Zauber-Flöte nevű énekes mese-játéknak nyilása, (Ouverture), Mozárt költeményje;

Hetedik, Albrechtsbergernek Fugája.

Bizik az alkotó, hogy ebben kiváltképpen eltalálta a nóta-költőnek gondolatit, és hogy ezzel, valamint szinte az egész alkotmánnyal, mindeneknek jóváhagyásokat megérdemlette.

Szemlélhetni, és meg vehetni ezt az óra alkotmányt Nagy Győrben a belső Városban a pusztai kapuhoz közel lévő órás bóltban.

Hitzelberger Antal,
Györi Polgár, Nagy és Kis órás mester

Hirdetés a Magyar Kurir-ban, 1807

Három évvel később 1810-ben a Pressburger Zeitungban olvashatjuk, hogy az órásmester újabb művet kínál eladásra. A szerkezetet ismét egy szekreter, írószekrény foglalja magába, és az óra - mint írják - "maga is csinos". A hengerek száma nyolc, óránként 12 percig szól a muzsika. A műsor sem éppen megvetendő.
Az első négy hengeren Haydn oratóriuma, Krisztus hét utolsó szava került felvételre,
az ötödikre Mozartnak egy nagy szimfóniája került. A hatodik és hetedik hengeren az alsó-ausztriai honvédség indulói szólalnak meg, a nyolcadikon Haydn utódjának, Hummel Jánosnak a bécsi Apollosaal számára írt hat menüettjét és 12 kis német táncát adja elő. Értéke egy kisebb vagyon lehetett, mely nem talált vevőre.

Hitzelberger Antal neoklasszicista asztali órája 1800-as évek

Másik fia Hitzelberger Ferenc (1785-1842) szintén örökölhette apja művészi törekvését. Igazán csodálatos órák kerültek ki a kezei közül.

1810-ben az óráscéh és a város polgárai közé is felveszik. 1834-től a céh elöljárói között szerepel.

1835 márciusában megvásárolta a mai Baross út 12. sz. házat. Valószínű itt is rendezte be órásműhelyét.

1836 - 1839-ig már céhmester.

1842-ben hunyt el. Az utána maradt eszközöket és felszerelést az özvegyétől az önállósulni kívánó Székely Károly órásinas vette meg.

A dinasztiához tartozhattak a Nagykanizsán élő Hitzelbergerek. A név és különleges mesterség alapján bátran következtethetünk a győri mester rokonára. A Pressburger Zeitung 1813-ban Nagykanizsáról említ egy Hitzelberger György nevű műórást. És 1823-ban a nagykanizsai alsótemplom óráját egy bizonyos Hitzelberger Károly (más forrás szerint Gábor) készítette.

Órák

Hitzelberger Ferenc asztali óra

Hiztelberger Ferenc óra, 1840 körül

Zágrábi Iparművészeti Múzeum

Asztali díszóra, 1850 körül

Magyar Iparművészeti Múzeum

Feketére pácolt, rézfogóval nyitható óraházban jellegzetes klasszicizáló motívumokkal díszített álló óra. Oromzatán szegecsekkel felerősített, növényi mustrás gyöngyház applikátumok és két
amphora formájú díszváza. A negyedütős szerkezettel ellátott óra alatt csüngő drapériával díszített, aranyozott fából faragott lant. Jelzése az óraszámlapon:
FRANZ HITZLBERGER IN RAAB.
A tárgyat Pataky Tibortól vásárolta meg az Iparművészeti Múzeum.

Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményében is találhatunk egy Ferenc által készített órát. Sajnos erről csak fekete-fehér fotót találtam: