Gärtner János (Győr)

szeptember 24, 2021


Szorgalmas, ügyes kezű, művészi érzékű órásmester volt, akinek órái szerte az országban elterjedtek és kedveltek voltak. Ez az írás a 18. századi Gärtner János órásmesterről szól.

A bajorországi Friedberg városkából származik. Innen vándorol el Magyarországra a Gärtner Tamás három gyermeke közül János. A vándorló órássegéd Győrben telepedik le. A helyi óráscéh mesterei közé 1789. április 13-án vették fel mint „Klein Uhr macher"-t azaz "Kis óra készítőt". Egy évvel később 8 forint kifizetése után felveszik a győri polgárok sorába is.

Győr látképe, 1850 körül
(forrás: Galeriasavaria)

Gärtner János jól menő üzletét úgy felvirágoztatta, hogy két házat (Kisfaludy utca 20 és az Arany János utca 23. alatt) is tudott venni belőle a belvárosban. 1817-ben számadást készít vagyonáról, mely három házból és kb. 22 000 forint készpénzből áll.

Kétszer nősült és két házasságából 7 gyermek született.

Az Uj Idők lap 1907. december 1-i számá­ban így ír az órásról Lyka Károly:


"A zsebbe való órák mellett a lábas órák sora, köztük a nagyanyáink szobáiból ösmeretes meghitt empire munkák, a melyeket Gaertner mester oly bőkezűen juttatott fél Magyarországnak. A ki ezeket gyűjtötte, a mű mechanizmusát is latba vetette; némely óra szépen megmutatja kerekeinek csínját is: üvegházba rejtve a művük. Mennyi szeretet tapad e sok régi művészi holmihoz. Nemcsak a készítő mester szeretete, hanem a gyűjtőé is."
 
 
Íme egy pár óra ízelítőül:

A zománcozott számlappal, negyedütős, több dallamot játszó, zenélő szerkezettel ellátott képóra, "Mátyás Király bevonulása Vajdahunyad várába" ábrázolással.

Képóra, 19. század második fele a számlapon
"Johann Gartner in Raab"
(forrás: Nagyházi Galéria)

Fent a számlap felett az íves zománcozott mezőben Szent Márton és a koldus egy jelenete látható.

Utazóóra, 1780 körül
(forrás: Nagyházi Galéria)

 

Élete vége felé Gärtner János egészsége nagyon leromlott, úgy hogy orvosa nemcsak a testi, de a lelki fáradalmaktól is óvta. Szellemének frissességét azonban megőrizhette. Erről tanuskodik Károly fiához írt levele, kinek eljegyzése alkalmából a következőket írja:
 
Győr, 1827. február 27-én.

Kedves jó fiam Károly!
A Mindenható áldása hulljon reád, miként azt szivem mélyéből kivánom. Ha a Mindenható Isten ugy áld meg téged, mint a jó gyermekeket, a kik a negyedik parancsolatot el nem felejtik, akkor boldog leszel. Csókold meg helyettem arádat, miután én magam nem lehetek olyan szerencsés. Áldásomat küldöm, a miként csak azt becsületes apai szivemmel adhatom, – legyetek boldogok. Még éldegélek, de annyira gyenge vagyok, hogy a beszédet és gondolkodást és minden üzleti munkát megtiltottak; – éljetek boldogul, a mit szivből kiván nektek a ti gyengéden szerető atyátok

Gärtner János s. k. polgári órás.


1828-ban aztán örökre lehunyja szemét korának egyik legnagyszerűbb órása.

Egyedül első házasságából született fia Gärtner János József folytatja a mesterséget. 1814. augusztus 8-án, a mesterdarab elkészítése után a órásmesterek sorába felvették. 26 forint taksát fizetett. Megnősült, de Kollnekker Annával való házassága gyermektelen maradt.Valószínű vele együtt halt ki a mesterség a családban.

Órái:

Szekrényóra, 1800 körül










 

Forrás:

Jenei F.: Régi győri órásmesterek (1965)
Kertész Árpád: Kertész József kor és életrajz (1929)
Galeriasavaria.hu

Nagyházi Galéria
Művezetők Lapja, 1914. július 10, / 15. szám

További cikkek

0 comments