Első Magyar Óragyár (Szentgotthárd)

 

A 20. század elején iparosbarátok összefogtak és megalakult Magyarország első óragyára. Nagy reményekkel vágtak neki, bizakodva abban, hogy hazánk is képes saját órát gyártani. Ez a Szentgotthárdi óragyár története.

1896. január 20-án 500 koronás részvényeket bocsátottak ki, majd a Szombathelyi Törvényszéken mint cégbíróságon, bejegyezték az Első Magyar Óragyár Rt. Szentgotthárd elnevezésű üzemet, 700 ezer korona tőkével.

A svájci Biel város Madretsch kerületében működő többször átalakuló Aeby & Landry gyártól vásárolják a gépeket és a nyers alkatrészeket 250 ezer frank becsértékben ugyanezen év július elsején. Az üzem felállításával megbízták Aeby Alfred és Bellenot Arthur svájci gyárosokat. A gyárvezető Aeby Alfred és Schlesinger Rafael lett.

Az apátság ennek hírére felemelte a telek árát, de végül az eredetileg megbeszélt összeget elfogadták, és Lang Ignác szombathelyi vállalkozó irányításával megkezdődhetett az építkezés. Április elsején volt az alapkőletétel, 27-én már álltak az alapfalak. Augusztus 2-án megérkeztek az első gépek a gyárba. Saját áramforrást építettek. Augusztus 30-án termelésre készen állt a gyár és 70 svájci és 30 magyar dolgozóval el is indult a termelés. A dolgozók kiválasztásánál elsődleges szempont volt a kézügyesség.

Első Magyar Óragyár részvény, 1896

A részvény szövege:
No 1030 sz. kötvény alapján az első magyar óragyár részvény társaság elismeri, hogy e részvény tulajdonosa a társaság alaptőkéjére ÖTSZÁZ KORONÁT szabályszerűen befizetett, s ez alapján minden jogokat élvezi amelyek az „ Első Magyar Óragyár részvény társaság” részvényeseit az alapszabályok értelmében megilletik. Szent-Gotthárdon 1896. január 20 án.

A gyár indulásától kezdve tőkehiánnyal küszködött. Kezdetben csak zsebórát gyártott, Ezeket főként a balkáni országokban értékesítették. Az óráknak azonban nem volt keletjük ráadásul a svájci óragyárakban működő Órás- és Vésnökipari Szakmunkások Szövetsége alkalmazotti bojkottot hir­detett a szentgotthárdi gyárral szemben, így 1899-ben a gyár csődbe jut.

fotó a párizsi világkiállításról, 1900

Valószínű még korábban adták le jelentkezésüket az 1900-as Párizsi világkiállításra, ahol több más élen járó órással együtt állítottak ki. 

Magyarországi kiállítók listája (órások)

A kiállítást majdnem 50 millióan látogatták meg, és több technológiai újítást mutattak be, a dízelmotortól a mozgójárdán át a liftig. A gyár ezüst, nikkel és acél órákat állított ki.

Számolócédula

1902-ben az Első Magyar Óragyár felszámolásáról ad hírt a Központi Értesítő. A céget a budapesti Stern Antal órás vette meg. A működés azonban újabb akadályba ütközött. 1903-ban a munkásai sztrájkba kezdtek. A sztrájknak tárgyalásokkal vetettek véget. A Magyar Órások Szaklapja (1903. 11. számában) beszámolt az újraindított gyár termeléséről: ezüst tokok előállításával (heti 432 db), illetve zsebóra szerkezetek összeszerelésével naponta kb. 120 különféle órát (évi ~240 000 db) készített a 76 munkás.

Fejléces számla, 1898

 

Az eladásról megjegyzi a legnagyobb kereslet Bihar megyében és Erdélyben van. A közeli Vas, Veszprém megyében nem forgalmazzák. Román nagyvárosokban, Bulgáriában, Törökországban, Máltára és még Görögországba is szállítanak.

Hirdetés

A gyár azonban leégett. A Honi Ipar c. lap 1904. aug. 15-ei írása adta hírül:

 „A szentgotthárdi óragyár, mely Stern S. Antal órás czég és Forray Miklós tulajdona, teljesen leégett. A gyár 200.000 kor. erejéig volt biztosítva a Trieszti általános biztosító intézetnél.”

Az újjáépítés Kohn Fülöp bécsi óra-nagykereskedő vállalkozónak és az állami támogatásnak köszönhető. 1906. szeptemberben a Magyar Vaskereskedő c. lapban az alábbiakat olvashatjuk

„A szentgotthárdi óragyár létesítésének terve közeledik a megvalósulás felé. Cohn Fülöp bécsi czég-nek a kormány 200.000 kor. államsegélyt engedélyezett, melylyel szemben a gyáros köteles 500.000 koronát beruházásokra fordítani, 1.000,000 kor. forgalmi tökét befektetni és 400 munkást foglalkoztatni.”

1908-ban az óragyár hivatalos neve: "Nemzeti Óragyár Szentgotthárd, Kohn Fülöp".

A Nemzeti Óragyár korabeli képeslapon

A gyárban egyébként svájci és amerikai gépeken dolgoztak. Öt teremben végezték a különböző munkafázisokat: Az első helyiségben az ezüst- és fémtokot gyártották. A következő három teremben az órák finom alkatrészei készültek. A negyedik és ötödik teremben folyt az összeszerelés. Az Órások Szaklapja 1910-es újságcikke szerint 270 automatikus gép, 320 munkással gyártott háromezer darabot heti átlagban. 80 tanoncot is alkalmaztak. A gépek működtetését és a világítást saját áramteleppel oldották meg. Ötven lóerős motor és tizenkét lóerős világítási dinamó működött. Ez időben a gyárvezető Füleky Ottó volt.

 

Tokkészítő műhely automatikus gépekkel és sajtóval, 1910

Sajtoló helység, itt gyártották a fémtokokat, 1910

Óra üvegezése és ellenőrzése, 1910

Vésnökök. Automatikus precíziós véső- és gillosirozó gépek, 1910

Az ezüsttokok csiszolása és fényesítése, 1910

Kerekek gyártása, 1910

Galvanizáló. A szerkezetek és tokok aranyozása, 1910

Svájci és amerikai automatikus gépekkel gyártják a szerkezeteket és ezek részeit, 1910

A magas és lapos cilinderóra szerkezetek és ezek részeinek készítése, 1910

1911-ben már 460 munkása volt a gyárnak.

1912-ben Gyanafalván fióküzemet létesítettek harminc munkással. Ez az időszak volt a gyár fénypontja.

1914-ben az országos ipartanács a Szentgotthárdon az óragyárnak inasotthon létesítésére és inasképzés céljaira szavazott meg bizonyos összeget. Hogy mennyit azt egyenlőre nem tudjuk, viszont maga a tény mutatja, az állami vezetés is látott fantáziát a gyár bővítésében. 

Itt már nincs felirat az épületen, 1914

A I. világháborúban a gyár dolgozóiból sokat besoroztak, köztük a külföldi vendégmunkásokat is, és számosan nem tértek vissza. 

1917-ben Kohn Fülöp maga mellé vette fiát is és eztán a hivatalos név "Nemzeti Óragyár Szentgotthárd, Kohn Fülöp és fia" lett. Sajnos nem sokáig használhatták mert még ebben az évben Kohn Fülöp elhunyt és a gyárat fia Walter vette át.

A Tanácsköztársaság idején (1919. március 21 – augusztus 21) a gyárban a munkástanács elnökévé választják Lang Edét. A gyár élére ideiglenes termelési biztosként Weisz Miklóst teszik. Ez időben 176 dolgozója volt a gyárnak. 

A szentgotthárdi óragyár dolgozói (Hertelendy Erika gyűjtéséből)

1920-ban a trianoni békeszerződés következtében a dolgozók lakóhelye 35 %-ban az elcsatolt területekre került, köztük a 17 mesterből nyolcan. Gyanafalván a fióküzem is a határon kívül rekedt. Ezt követően a termelés többé nem érte el a világháború előtti értékeket. Kedvezőtlenül alakultak a piaci lehetőségek, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, és nehéz volt külföldről nyersanyagot vásárolni, még nehezebb termékeinket külföldön eladni. 

Hirdetés, 1914

1921-ben aprópénz hiányában pénztárjegyekkel fizetik a dolgozókat, melyet a gyár főintézeteinél (Szentgotthárdon, Bécsben, és Budapesten a Wesselényi utcában, Prágában a Rittergasse 26. szám alatt) lehet beváltani 1921. február 1-ig.

10 filléres pénzjegy, 1921

20 filléres pénzjegy, 1921

50 filléres pénzjegy, 1921

 

1922-ben a munkások száma 122-re csökkent.

1924-ben a Nemzeti Óragyár, amelynek eddig Kohn Walter bécsi gyáros volt a tulajdonosa, gazdát cse­rélt. Egy német cég vásárolta meg. Mivel az új tulajdonos átalakításokat akart a gyárban végez­tetni, tegnap valamennyi munkást el­bocsátották.

A beszüntetés oka az a körülmény, hogy a gyár csaknem kizáróan külföldi nyersanyaggal dolgozott, amelyekre akkorra már olyan súlyos vámdíjakat szabtak ki, hogy azokat megfizetni nem tudta. Közel 5 éve nehézségekkel tudták az üzemet fenntartani, mert a régebben kilátásba helyezett állami támogatás teljesen elmaradt és 35 millió kényszer- kölcsön befizetésére kötelezték a gyá­rat, amely ezt az összeget utolsó tarta­lékalapjából fizette ki. Az üzembeszün­tetés 130 munkást és ugyanannyi mun­káscsaládot érint. 

1929-ben az óragyár végleg megszűnt, a cég Bécsbe költözött, a gépeket és az iratokat elszállították. Az idetelepült vendégmunkások is követték a gyárat családostul. Az üresen maradt épületet a szentgotthárdi kereskedők használták raktározásra 1929-ig. Ettől kezdve a gyár épületeiben gyógyító jellegű tevékenység kezdődött.

A gyártott órák

No de mégis milyen órákat is gyártott a magyar óragyár? Jót, rosszat? Megoszlanak a vélemények ez ügyben. Még korabeli újságokban is olvashatunk hol dicsérő, hol fanyalgó cikkeket. Mindenesetre elismerésre méltó, hogy volt ebben az országban anno pár ember, akik a svájci technológiát és szaktudást meghonosították és több kevesebb sikerrel működőképes gyárat állítottak fel szinte a semmiből. Nem csak hogy a hazai közönségnek, de még külföldre is értékesítettek.

Termelésről sajnos csak töredékes adatok maradtak fenn, de azért így is képet kaphatunk a nagyságrendről és a gyár fejlődésről.

1896 - 66 000 db
1903 - 240 00 db
1910 - 260 000 db
1911 - 500 000 db

A nagy számok ellenére kevés információ maradt meg az órákról.
A nyers alkatrészeket a kakasos, majd később ezt kiegészítve az A-B LISS betűkkel és végül Szt. Gotthard SPHINX védjeggyel látták el. Az órák számlapjain is feltűnik a kakasos védjegy.

Védjegyek

 

kezdeti időszakból származó kakasos védjeggyel ellátott zsebóra, 1896-98 között

E mellett természetesen sok más védjegyet is bejegyeztek melyet Vályi Huba rendezett először áttekinthető táblázatba.

A márkanevek tekintetében is vannak még bizonytalanságok. Az órákat valószínű az alábbi márkaneveken hozták forgalomba:

• Első Magyar Óragyár
• Hungaria
• Árpád
  
• Hunnia
  
• Urania
• Anker
• Turul
• Attila
  

Sajnos nem mindegyikre találtam példát, de nézzük sorban, hogy is néztek ki ezek az órák.

ELSŐ MAGYAR ÓRAGYÁR

Többféle írásmóddal is szerepel, néhol ívesen írják az első sort, máskor két sorban szerepel, alsó részen hol SZENT-GOTTHÁRD, hol rövidítve SZT. GOTTHÁRD.

Első Magyar óragyár feliratos zsebóra (Giczi Ádám gyűjteménye)

Ebben az órában Cyma Svájci szerkezet ketyeg, "MYSTERIA" felirattal

Első Magyar óragyár feliratos zsebóra díszes tokban (Támba Csaba gyűjteménye)

Az alkatrészeken itt már ott a védjegy

HUNGARIA

Hungaria zsebóra virágmintás tokban (Giczi Ádám gyűjteménye)

Római számlapos Hungaria zsebóra (Giczi Ádám gyűjteménye)

A szerkezeten is rajta a Hungaria név

 

Hungaria zsebóra (Támba Csaba gyűjteménye)

 

Az előbbi zsebóra szerkezete

 

 

 

Árpád

A védjegyet 1911. március 26-án jelentették be a Soproni Kereskedelmi és Iparkamaránál.

Árpád zsebóra (Giczi Ádám gyűjteménye)