Hanga István (Kecskemét)

 

Számtalan óra megfordult a kezei közt, szédítő magasságokban mászott toronyórákat javítva, és mellesleg létrehozott egy kivételes óragyűjteményt, mely mára a város egyik legizgalmasabb kollekciója lett. Ez Hanga István aranykoszorús órásmester és a Hanga Gyűjtemény története.

Édesapja Hanga József órás, Kézügyességével már kisiskolásként kitűnt a többiek közül, 13 évesen órásinas lett az ismert kiskunhalasi órás és ékszerész, Decker József műhelyében, tőle sajátította el az órás- és aranyművesszakmát. 1925-ben másfél éves gyakorlattal állást keres.

Néhány segédév után, húszéves korában órás- és ékszerészüzletet nyitott Izsákon, és már abban az évben megbízást kapott egy toronyóra javítására, átépítésére a Majsajakabszállási (ma Kunszállás) Római Katolikus Egyházközségtől. A háború után Kalocsán nyitott saját órásüzletet, és itt tanította mindhárom gyermekét az órásszakmára.

Korabeli hirdetés a Hanga gyűjteményből

Hanga István Izsákon 1942. március 10-én látta meg a napvilágot.

"Az órásmesterség mindig tetszett nekem, a nyolc általános után mégis egy évig mezőgazdasági iskolában tanultam, de nem találtam ott a helyem. A következő években azután órásinas lettem és szakmunkás oklevelet szereztem, ezzel párhuzamosan levelező tagozaton a gimnáziumot is elvégeztem."

 „Az órásmesterség szeretete családi örökségem. Családom férfi tagjai több generációra visszatekintve ügyes kezű, fúrni-faragni tudó és szerető emberek voltak. Nagyapám például – bár eredetileg csendőrként szolgált – rendkívül magas színvonalon űzte a kosárfonást, az asztalosmesterségben is nagy jártassága volt, ő készítette édesapám első órásasztalát 1927-ben, melyet a mai napig őrzök, az órásgyűjtemény egyik fontos és kedves darabja." 

Kalocsán édesapja műhelye előtt

1964-ben meghirdették a kecskeméti főiskolát. Felvették, így a következő három évben a GAMF jogelődje, a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum diákja lett. 

"Órástudományomnak talán ott vettem először hasznát: kollégiumi szobámban tanulóasztalom fiókja órásszerszámokkal volt tele, az első két évben többek között az órák javításából tartottam fönn magam." 

Ekkor ismerkedik meg egy idős órással akinek Kecskeméten a Don.kanyarban volt üzlete. Rendszeresen bejárt hozzá és segített neki. Aztán mikor az idős mester lebetegedett üzent Hanga Istvánnak, hogy az üzlet bérleti jogát szívesen eladná neki. Ebben az időben igazi kincs volt egy-egy üzlet bérleti joga. Nem is lehetett szabadon kereskedni vele, központilag utalták ki és sokszor 10-15 évet is kellett várni rá.  

"A tanács megfenyegette őt is, engem is, hogy bajba kerülünk, ha kiváltom oda az ipart. De csak kiváltottam. Egy év múlva szanálták az épületet, nekem pedig költöznöm kellett."

Így aztán a főiskola elvégzése után 1968-ban a Sarkantyú utcában egy albérletben kezdte el az üzletet. 

"...ma is megvan a tábla, amit ki­tettem: „Órás az ötödik ablak­nál” - a főbérlő ugyanis nem engedte, hogy a kuncsaftok be­jöjjenek a lakásba."

 

Az a bizonyos ötödik ablak, 1968 körül

Később az akkor megépült Lordok Háza átjárójában egy romos wc-ből alakította ki a boltot.

Közel 10 évet dolgozott ebben a kis üzletben és csak utána költözött át mostani helyére, a Hornyik János körúton épített iparos házba. 

Órásműhelyben

Toronyórás

A toronyórák iránti megkülönböztetett figyelem családi tradíció a Hanga családnál. Már édesapja is javított toronyórát. Hanga István ezt a mesterséget egy újsághirdetéssel kezdte, melyben torony­órák javítására ajánlkozott, bárhol az országban. Heves községben meg is javított egyet, motorkerékpárral járt oda naponta, az óra kedvé­ért. 1973 nyarán Kecskemét városa felkérte az ifjú órást, hogy javítsa meg a nagytemplom óráját. Az év végére működött is.

 

A Kecskeméti nagytemplom órájának szerelése közben, 1973

 

Ez után jött a többi főtéri templomok toronyórái, a Katona József Könyvtárban található díszes falióra, a Hornyik János körúti órásüzletén lévő világóra, az üzlet előtti parkban található virágóra, a városháza homlokzati órája és számos más a környéken található óra hirdeti míves munkájukat.

Kecskemét ma már elképzelhetetlen lenne a városháza jellegzetes harangjátéka nélkül. Ezt is neki köszönhetjük. (A tervek szerint a harangjátékhoz bábjáték is dukálna. Évtizedekig küzdött az órás, hogy ez sikerüljön, de talán most a fiókban heverő tervekből mindez meg is valósulhat. A Városháza tetejéről lekerült, megmentett cserepek ugyanis megvásárolhatók, és az ezekből összejött összegből tervezik majd elkészíteni a bábjátékot.)

Szakmai munkájáért és a közösségért végzett önzetlen tevékenységéért számos elismerést kapott: Pro Urbe Díj (Kecskemét, 1986), Aranykoszorús mester (1997), IPOSZ-díj (1998), Az év kecskeméti mestere (2006).

Jelenleg a Hanga Kft. családi vállalkozást üzemelteti, melynek tagjai Hanga István és gyermekei: Krisztina és Zsolt. Munkáik jelentős részét azonban ma már nem az órajavítás és forgalmazás, hanem a régi toronyórák felújítása, restaurálása, új toronyórák tervezése, készítése és beépítése, külső és belső órák, időmérők tervezése, kivitelezése teszi ki. Ezen kívül egyedi órák, valamint harangjátékok, bábjátékok tervezésével és kivitelezésével is foglalkoznak. Kevés szabadidejében régóta a motorozásnak hódol.

 

Hanga Óragyűjtemény

Az órák és az óratörténeti tárgyak gyűjtését a Hanga-családban még a nagyapa kezdte. A családban nem volt senki megszállott gyűjtő, mégis tekintélyes mennyiségű anyag halmozódott fel az évek során a gyűrűórától kezdve a toronyóráig. A sok anyagból 1975-ben Hanga István elhatározta, hogy óramúzeumot létesít. Sokáig kereste hol lehetne kiállítani ezeket. Először a Ráday Múzeum fogadta be a gyűjteményt.

Aztán költözött mostani helyére a Bozsó Gyűjteménybe, ahol tágas és kiváló tér kínálkozott a kollekció bemutatására.

Több kovácsoltvas toronyóra-szerkezetet őriznek itt a működtető kősúlyokkal a 18-19. századból. Különféle szerkezeteket magyar, német, morvaországi toronyóragyárakból a 19. és 20. századból. Toronyórákat különleges járatokkal, ütőszerkezetekkel, és óraingákat az egyméterestől a több mint négyméteresig.

"Az új óraszerkezetek beépítésekor sok helyen hozzájárultak, hogy a régi toronyórát elhozzuk - abban a hitben és reményben, hogy bemutathatjuk egyszer a múzeumban."

Itt őrzik egyébként a kecskeméti nagytemplom régi toronyóráját is.

A gyűjtemény a hazai viszonylatban az egyik legnagyobb. Igazi kánaán várja a Magyarországi órákat kedvelőknek. Nem is ragozom tovább, nézze meg mindenki aki csak teheti!

Ízelítőként itt egy pár kép amit ottjártamkor készítettem.(Az ember csak kapkodja a fejét, annyi minden látnivaló van.)

 

A borítóképen szereplő fotó forrása Magyar Nemzet.

Forrás:

Hanga Óragyűjtemény
Petőfi Népe, 2008. december (63. évfolyam, 280-304. szám)2008-12-08 / 286. szám
Petőfi Népe, 2007. július 16.
Hétfői Hírek, 1974. január 6.
Namesfémipari közlöny, 1925. 21. szám
Hírös Naptár - Vallomások: Hanga István aranykoszorús órásmester
https://www.facebook.com/hangaoraekszer.kecskemet/posts/964222323762139
http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=vallomasok__hanga_istvan_aranykoszorus_orasmester
http://www.bacstudastar.hu/hanga-istvan