Baross szövetség

Baross feliratú órák viszonylag gyakoriak voltak a II. világháborút megelőző időkben. De hogy milyen történet rejlik e felirat mögött, ennek jártam utána.

A Baross Szövetség egy 1919 és 1945 között működött gazdasági-érdekvédelmi egyesület, melyet keresztény iparosok, kereskedők, gazdák és vállalkozók érdekeinek képviseletére hívtak életre. 

Nevét Baross Gábor (1848–1892) a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa után kapta. 1920 után sorra alakultak megyénként a vidéki fiókszervezetei, így a Baross Szövetség az egész országot behálózta. A Hangya Szövetkezet mellett az egyik legismertebb keresztény-nemzeti-gazdasági egyesület volt.  

Helyi szervezetei szakmai továbbképzéseket tartottak, kétéves kereskedelmi szaktanfolyamokat szerveztek, felső kereskedelmi iskolát létesíttek sőt még kiállításokat is rendeztek. A szövetség híreiről a "Baross Szövetség" hetilap tudósított.

Baross órás hirdetés, 1938

A Szövetségben külön Órás és Ékszerész Szakosztály foglalkozott az órás szakma kérdéseivel.

Csak egy példa a javaslatok közül amiket felvetettek:

A Baross Szövetség órás és Ékszerész Szak­osztálya állást foglalt amellett, hogy órákat az áru­házakban ne árusítsanak. A Szakosztály ezért meg­keresi a Baross Szövetség központi Elnökségét, hogy illetékes tényezőknél oda hasson, hogy órák eladá­sával csak szaktudással rendelkező és bizalmat ér­demlő szaküzletben foglalkozhassanak.

- Magyar Óra és Ékszeripar, 1938. szeptember 15. / 18. szám

1938-ban már közel 6000 tagja van a Baross Szövetségnek és 22 vidéki szervezete.

Ezekben az években a Szövetség az ország gazda­sági életében elsőrendű szerepet játszott, s nemcsak az uralkodó politikai rendszer, de a legmagasabb társadalmi körök aktív támogatását is élvezte. 

A mind nyíltabban fasizálódó gazdasági és politikai rendszerben a keresztény kereskedő­ket a Baross Szövetség gyűjtötte egybe, amelynek „célja, hogy keresztény kéz­ből keresztény kézbe kerüljön a pénz.” Ekkor már legfőbb cél­ként fogalmazta meg a keresztény magyar kereskedelem és kisipar pozíció­szerzését, a zsidó konkurencia megszüntetését, illetve a zsidóság gazdasági ellehetetlenítését. 1942. októberében az alap­szabályok módosítása után a zsidókat kizárták az egyesületből.

1942-43. évben már a Baross Szövetség folytonos belső viszálykodásoktól volt hangos. A közgazdasági minisztériumok fokozódó nyo­mása és a Szövetség mind nagyobb közéleti súlya lassanként tarthatatlan helyzetbe sodorta a kereskedelem nagy szabad érdekképviseleteit. Miután másrészt szemmel látható volt, hogy a Baross Szövet­ség, mint országos szabad kereskedelmi érdekkép­viselet, ennek a feladatának nem tud megfelelni, végül a kereskedelmi miniszter 1943 májusában a szövetség önkormány­zatát felfüggesztette.

A háború után az új rendszer bíróság elé állította Ilovszky Jánost, akit Rausch Aladár alapító halála után egymás után ötször is megválasztottak a Baross Szövetség elnökének. 1945-ben 7 évi kényszermunkát kapott a Baros Szövetség elnöke, de idős korára való tekintettel később hét év fegyházra módosították az ítéletet. 

Órák Giczi Ádám gyűjteményéből:

Köszönet a fotókért Giczi Ádámnak!

Források:

Baross Szövetség, 1939 december 7.
Karsai Ferenc: Jánoshalma története 1849-től 1945-ig (Jánoshalma, 1982)
Magyarország, 1965. november 28. / 48. szám
Múltunk - politikatörténeti folyóirat 64. (Budapest, 2019) 2019 / 1. szám  - Gaucsík István: Magyar szövetkezeti reintegráció a felvidéki területeken (1938-1943)
Csejkey Ernő: Magyarország az új világ küszöbén. Politikai és közgazdasági tanulmány (Budapest, 1946)XII. A gazdasági érdekképviseletek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baross_Sz%C3%B6vets%C3%A9g