Csúry Ferenc (Szeged)

Ha kimondom a nevét a legtöbb szegedinek a Dóm téri órajátéka ugrik be. Egy időben ő működtette és tartotta karban az összes szegedi torony­órát. Száznál is több új, és kétszer annyi toronyórát szerelt be és javított szerte az országban. Ezen felül persze készített szinkronórát sőt zenélő órajátékokat is. Ez a bejegyzés Csúry Ferencről szól.

Az alapító Csúry Ferenc, régi tősgyökeres Szegedi család sarja. Nevüket már a régi boszorkányperek irataiban is megtaláljuk.

Csúry Ferenc 1893. január 28-án született Szegeden. (Nevét hol pontos i-vel hol y-nal írja.) Az órás és ékszerész mesterséget Szegeden a Brauswetter cégnél tanulta. 1909-ben szabadult. Kezdetben Fischer Mór órás alkalmazottja.

1911-ben saját üzletet nyit a Tábor utcában.

Csúry Ferenc

Az óraműves műhelye az Attila, valamint a Mikszáth Kálmán utcában volt, míg üzletét a Kárász u. 16. szám alatti Ungár-Mayer házban tartotta fenn. A ház hátsó részében három nagy teremben működött a Csúry-féle műhely, ahol elsősorban toronyórák és nagyobb óraszerkezetek összeállításával foglalkoztak. 

Attila utcai házunkban működött a bronz- és alumíniumöntöde, valamint a na­gyobb munkagépek.

A kárász utcai üzlet

A bolt belseje

A képen is láthatjuk, hogy saját készítményein túl a különböző rádió- készülékeket, rádiólámpákat, slágerlemezeket, gramofonokat árusította, javította és lemeze­ket kölcsönzött.

Hirdetés a Délmagyarország hasábjain, 1932

Kiállítások

Számos vásáron és ipari kiállításon mutatta be termékeit és legújabb fejlesztéseit.

1937-ben a szegedi ipari vásáron bemutatta új találmányát, saját keze munkáját, a szinkronórát. Ezen a kiállításon ezüstkoszorús mesteri oklevelet is kapott.

Az ipari vásárt Horty kormányzó is meglátogatta, melyről a korabeli sajtó így ír erről:

Hódmezővásárhelyi mezőgazdasági ipari vásár oklevele, 1925

Békéscsabai kiállítás oklevele, 1926

Székesfehérvári országos ipari kiállítás oklevele, 1927

Egy 1948-es kiállítás pavilonja

Kiállítás, valamikor 1927 után.

Toronyórás

Egy időben ő működtette és tartotta karban az összes szegedi torony­órát. Száznál is több új, és kétszer annyi toronyórát javított az országban 

Az első toronyórát az újszegedi templom rendelte az órástól 1921-ben. Ezek után sorra jöttek a megrendelések. Csúcsteljesítménye a foga­dalmi templom nyolc torony­órája 1930-ból, 4,3 méteres átmérőkkel. 

Csúri-féle toronyóra szerkezet (Görhöny Imre fotója)

Csúry óraművek hirdetése

Toronyóra szerkezetek:

Dóm téri órajáték

Dóm téri órajáték (Fotó Farkas László)

Ké­szített dallamos ütésű órát Keszthelyre, a budai Rákóczi gimánzium tornyába. Ez utóbbiak megsemmisültek a második világháborúban, a Gellért-hegyi sziklakápolna harangjátékéval együtt. Viszont ma is működik a miskolci Avas tornyában egy elektronikus harangjátéka. Az órás a veszprémi tűzoltó­toronyba is készített zenélő­órát, amelyet a Balaton Intéző Bizottság 1985-ben felújítta­tott, kvarcvezérlésűre. De talán a legismertebb a Dóm téri órajáték.

A Dóm téri épületegyüttes tervezője, Rerrich Béla már 1929-ben elgondolta a déli homlokzatra a zenélőórát, amelyet akkor az egyetem jelképének szántak. Noha a harangjáték és zenélő óra terve egyre konkrétabbá vált, megvalósítása évekig akadozott, mert a felkért külföldi cég megfizethetetlenül sokat kért a kombinált óraszerkezet elkészítéséért.

Rerrich Béla 1927-ben ÉÉNy-i irányból készített látványterve, középen látszik a betervezett órajáték

A zenélőóra kivitelezésén egy éven át dolgoztak. Két szerkezetet alakítottak ki: az egyik az órát hajtja, a másik a szobrokat mozgatja. Ezeket hangszekrény egészíti ki. A zenei szerkezet elkészítésére többféle megoldás kínálkozott. Csúri eredeti elképzelése szerint gramofonszerkezet szólalt volna meg, aminek hangerősítők erősítették volna fel a hangját. A másik elképzelés a régi zenélő óráknál már bevált módszert követte volna: hengeres szerkezet szólaltatta volna meg a hangokat. Végül a zengő fémrudakból álló klaviatúrát fogadták el, mert úgy találták, ez a megoldás illik legjobban a Dóm tér hangulatához és architektúrájához. 

A harang­játék Csúry-féle saját szabadalom: az apró­szerkezet finommechanikája kizárólag a ha­rangjáték dallamát erősíti fel, mindenféle mellékzörej nélkül.

korabeli képeslap

Az óra számlapja 250 cm átmérőjű, a hold és a csillagrendszer színes képei láthatók rajta, Rerrich Béla eredeti elképzelése szerint. Rézdomborítás díszíti a számlapot, a tizenkét állatövi jegy jeleivel.

A faszobrokat Kulai József szegedi faszobrász készítette. A figurákat valóságos alakokról mintázták:
rektor - Klebelsberg Kunó
dékánok - Brassai Sámuel, Kolozsváry Sándor, Tóth Lajos, Herman Ottó
diákok - Dugonics András, Zágoni Mikes Kelemen, Petőfi Sándor, Szemere Bertalan, Vasvári Pál, Barabás Miklós, Bercsényi Miklós, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén, Vedres István
pedellus - András József

Az első tervezett makettje itt még apostolokkal.

A zenedarabokat Belle Ferenc javaslatára Siklós Albert professzor állította össze, a következő témák alapján: Ballag már a vén diák, Egy régi magyar karácsonyi ének, Szegedi népdal, Tinódi Lantos Sebestyén: A szegedi veszedelem

A harangjáték műsora nyolc percig tartott, ezalatt kivonult a 18 figura. Este a diákok automatikusan kigyulladó színes lampionokkal jelentek meg, egy nagy, villogó szemű bagoly huhogásától kísérve.
A Dóm téri zenélőórát 1936. augusztus elsején helyezték üzembe, a zene pedig tíz nappal később szólalt meg először.

Korabeli filmhíradó is beszámolt az óráról.

A Dóm tér egyik oszlopán szerepelt egy tájékoztató tábla a következő szöveggel:
„A zenélőórát készítette: Csúry Ferenc óra­műves, Szeged. Működik dél­ben 12 h 15 perckor, este 17 h 25 perckor.”

Csúry Ferenc feliratos vekker (Hanga Gyűjtemény)

Államosítás