Rauschmann József (Buda)

október 10, 2022



Buda órásaként korának legnevesebb szakembere volt. Zsebórától a toronyóráig mindenféle órával foglalkozott. Számos vidéki város rendelt tőle toronyórát, de budai csillagdának is készített órákat. Ez a cikk a mára már szinte teljesen elfeledett Rauschmann József órásról szól.

Buda órása

1783. február 8-án látta meg a napvilágot Budán. A mesterséget mint sok más hazai órás külföldön tanulta. Vándorévei alatt Nyugat-Európában - kiváltképp Párizsban - tökéletesítette ismereteit. Megismerte a német hagyományos toronyórák építési módját is. Huzamosabb ideig élt Strassburgban, Münchenben az ottani kiváló Reichenbachtól is tanult.

Visszatérve Budára és felvételét kérte a budai nagy- és kisórakészítők céhébe. 1812. október 4-én mutatta be remekét, s miután az „ jónak találtatott" felvették, mint "Gross Uhrmacher"-t.
 
Műhelyét és üzletét a várban rendezi be. Majd egy évtized múlva 1824 szenteste megveszi, az Országház utca 4. szám alatt álló kétszintes épületet. Hogy miért pont karácsonykor? Csak a véletlen vagy esetleg ajándéknak szánta önmaga és családja számára? Ki tudja, mindenesetre jól mehetett az üzlet, ha sikerült megvennie a forgalmas utcában álló ingatlant.

Az épület melyben egykor az üzlet volt.

(forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény)


Az órást egyébként széles körben ismerték. Ő Hercegségének a Nádor Ispánnak udvari órása is volt, s emellett, mint polgári órás űzte iparát.

Órák

Valószínű bécsi működése alatt, 1810 körül készíthette ezt a nagyszerű ingaórát. 







Másik igen szép órája az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. 
Rauschmann asztali óra, 19. század

(forrás: Iparművészeti Múzeum)


Az Országos Levéltárban őrzik 1829-ből való falióráját. A régi budai Kamarai Levéltár egykori berendezési tárgyai közül került át a Levéltárba. A kerek faliórát fából faragott, aranyozott levélkoszorú díszíti.

A levéltár faliórája 1829-ből

(levéltári szemle, 1971)


Csillagászati órák

A legenda szerint az egyetem csillagásza, Pasquich János a budai gyógyfürdőkben kúrálta magát, és akkor jutott eszébe, milyen jó helye lenne az új csillagvizsgálónak a Gellért-hegy teteje. A területet Buda városa ingyen engedte át az egyetemnek. Annak ellenére, hogy az egyetem állandóan pénzszűkében volt, a csillagvizsgálóra nem sajnálták a pénzt, a legmodernebb műszereket szerezték be. Itt jött képbe Rauschmann József. Pasquich János még Bécsben ismerkedett meg a kiváló órással, és a főherceg udvari órásaként valószínű elsőbbséget élvezett, hogy az új csillagvizsgáló részére matematikai órát készítsen. 

A Gelért-hegyi Uraniae csillagda épületének tervrajza, 

(forrás: Wikipedia)

Hogy milyen lehetett ez pontosan nem tudjuk, de egy 1843-as könyvben utalás szerepel mit tudott egy ilyen szerkezet.

Ugyan itt vannak több erőmű minták, ’s a’ honi művészségek’, gyárok’ mutatvány példányt felállítva, mellyek közt főképen Rauschman József budai órás’ astronomiai órája tűnik ki. Ezt csak esztendő és 3 hét alatt kell egyszer felhúzni; mutat perczenetet, minutumot, órát, holnap napot,’s egyszersmind hévmérőül szolgál.

Az 1812-es remekművét, mely alapján felvették a budai órások céhébe, egy 1813-as cikk mutatja be, melyet a Nemzeti Múzeum vett meg.

A Nemzeti Múzeum egy Remek Munkát vett a Budai Óratsinálóktól Rauschman Józseftül. Ez igy Astromatika, óra, amelyet a nevezett Hazafi, midőn több esztendőbeli utazás után hazájába visszatért és Mesterré lett 1812-ik esztendőben remek munka gyanánt csinált. Minden részes Magyarországi Aczélból és sárga rézből készült. Ezen óra nem csak Magyarországban, de az egész Austriai Monarchiában a maga nemében egyetlen egy. Originálisa Párizsban áll a híres Museum Napoleumban. Nevezetes benne, hogy egy esztendő és három hét alatt tsak egyszer fel kell húzni, hogy Szekundákat, Minutákat és Órákat és a hónapok napjait avagy az úgy nevezett Reguláris Dátumot mutatja. Kompenzációs Penduluma vagyon, melly Aczélból, és sárga rézből, mesterségesen van össze csinálva, egyszersmind Thermometrum gyanánt is szolgál. Bizonyos ideig a Budai Astronomikus Toronyban is próbáltatott és tökéletesen jónak találtatott úgy annyira, hogy Regulator gyanánt szolgáltak. Az Nemzeti Múzeum kötelességének tartja, hogy a fenn nevezett óratsinálót a nagyérdemű közönség kegyeibe mint egy igen iparkodó és tanult mesterembert ajánlani.
- Hazai és Külföldi Tudósítások, 1813.


A csillagvizsgáló számára vásárolt órákat is javíthatott mert egy 1816-os értekezésben az alábbi sort olvashatjuk.

Egyet ezek közül Rauschman Budai Órás úgy megújított, hogy, ha szükséges a' visgálónak, minden első, és másod pertzentéseket üthet.
Rauschmann József aláírása


Toronyórák

Más budai és pesti órásokhoz hasonlóan, ő is főleg a kevésbé iparosodott Alföldről kapott megrendeléseket. Első (ismert) toronyórája 1821-ben került ki műhelyéből, és József nádor főherceg alcsúti kastélyában álló kápolnája számára készült. Ez volt az első horizontális toronyóra hazánkban. 

A következő ilyen toronyóra, amiről tudunk a szentesi református templomnak készült 1828-ban. Az óra 1800 Ft-ba került (mai értéken ez kb. 8 460 00 Ft lenne). A szentesi magisztrátushoz írt levelében leszögezte:

Egy közönséges torony óra csinálására három holnap kívántatik, sőtt szükséges. Nagyobb időre van következésképp szükségem a horizontális Órára.
Még ugyanebben az évben nekiáll a Budai várban álló toronyórát készíteni. Az 1828-ban készült szerződés melyben a szerkezet leírásáról is szó van, szerencsére fennmaradt, így képet alkothatunk arról hogy is működhetett egy ilyen horizontális óra. 

A' budai várpalotán alkalmazott toronyórát—mellyet szerkezményére nézve méltán a’ legpontosabb nagy órának tekinthetni a’ hazában — Rauschmann József budai udvari órás’ készbe, kivel Augustus 31-én 1828. következő szerződés köttetett, mellyből annak valódi mivoltát könnyen kitanulhatjuk. Az allitt órás lekötelezi magát ezen órát jó érczből, a’ párisi uj horizontális épitésmód szerint, épen akkép ’s csupán nagyobb mértékben készítni, milyent egyet ő már az alcsúti főherczegi residentiában felállított 1828 ban. 
2) Ezen toronyóra fertályokat ’s órákat üssön, ’s mutassa is azokat; a’ számlap fehér legyen fekete számokkal, ’s az óramutató jól megaranyozva, mellynél a’ külső számkör, tekintetbe véve a’ már felkészült burgfrontot, 5 láb általzót kapjon. 
3) Az egész óraállás, a’ kerekek, ’s a’ tekerőcsiga, jó érczből, az akaszkerék (Steigrad) ’s az emelőben fölosodik Félesztendői 8 gerek finom harangérczből, az orsó keréki berúgások ’s a’ horgonyok, jó aezélből készüljenek. 
4) Az óra egy astronomiai függentyűvel, 2 rugóval a’ felfüggesztésre, ’s egy dörzsölő-körlappal ellátva legyen, úgy hogy egy nanntára lehessen igazgatni az óiát. Ekép alkalmaztassák egy rugó is a’második zárókkal, hogy t. i. járhasson az óra az alatt is, mig az felhúzatik. 
5) A’horgony kidörgölésének gátlásául — mi a’ közönséges toronyóráknál megtörténni szokott — az akasz kerékfogak besrófoltassanak,’s mozgékony hengerekkel elláttassanak, mellyek minden leesésnél tesznek velük együtt fordulatot, a’ dörzsölés functiós gátlásául. 
6) A’ fontterhek, kétszeres csigagépelyekben vas gyűrűk által vezéreltessenek. Az udvari órás, mindent a’műhez tartozót, a’ netalán szükséges ácsmunkát kivéve, maga költségén tenni köteles. 
7) Hasonló módon, valamennyi csaplyukat forgató hengernek harangérczi bélléssel, ’s mindenik béllés maga, grófokkal láttassék el, hogy kitisztítni lehessen az egész művet a’ nélkül, hogy az óra háborgattatnék járatában, melly által egyszersmind elmellőztetik a’több ízbeli reparatio. 
8) Az udvari órás lekötelezi magát az egész óraművet a kép helyreállítni, hogy az pontos idő meghatározásra, úgy hasonlólag mint regulator szolgáljon valamennyi városi órára nézve, ’s ennél fogva jót áll , míg él, ’s a’ meddig ezen toronyóra az ő felügyelése ’s igazgatása alá bizva lesz, annak mindenkori egyenlő ’s pontos járásáért,— minden vagyonával. 
9) Ezen toronyóra’ elkészítéséért — midőn már az helyére állítva , forgásba hozva , ’s a’ szerződési pontokhoz képest a’ kir. építési főigazgatóság által szigorú vizsgálattétel után minden egyes részeiben jónak, czélszeresnek lenni találtatik—nekie az accordált 760 pengő forintnak pontos kifizettetése megigértetik.

Végül a szentesieknek készült el előbb az órával, így ez lett hazánkban a második horizontális óra.

A szegedi rókusi templom órája

(forrás palmculture.eu)

Szegedi rókusi templom toronyóráját 1832-ben vállalta el. Addig végzett munkáiról, korábbi megrendelői által kiadott „több rendbeli Bizonyítványai" arról győzték meg a szegedi gazdaszék 1832. július 5-i ülésének résztvevőit, hogy „Mesterségében igen járatos". Rauschmann 1300 v Ft-ról szóló költségvetését Beró János terjesztette a testület elé. Tisztában voltak vele és máris mérlegelték, hogy a mester Budáról való le- és felutazásának költségeit a városnak kell állnia. Még abban az évben augusztusban már el is kezdte a munkát. E hónap 13-án tanácsi utasításra 750 v Ft-ot fizettek ki neki előlegként. Hogy a rókusi templomé milyen szerkezetű volt, az az iratokból nem derült ki. Mindössze annyi ismeretes róla, hogy 24 órai felhúzású és ollójáratú volt. Magát az órát sem lehet már megtekinteni, mert 1885-ben egy árverésen egy szegedi lakatos tulajdonába került, aki azt szétbontotta és más munkáihoz az anyagát felhasználta.

1838-ban a tiszaburai, 1839-ben a komáromi református templom részére készít toronyórát.

Zsebórákat is javított. Erről tanúskodnak Bártfai László 1838-as naplójában írt sorok is. 
Muki hazajővén az iskolai leczkéről vele mentem Budára a’ várba Rauschmann óráshoz; de zsebórája csak 10 nap múlva készül el.  
Életéről nem sokat tudunk, fia ha volt is nem vitte tovább apja mesterségét. Rauschmann József 1845. április 7-én hunyt el Budán.




Forrás: 

(A budai nagy- és kisórás céh mesterkönyve. 1799-1866.) BTM. Ltsz. 2317.
Zakariás Sándor: Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében
Batári Ferenc: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Budapest: az Országos Levéltár védett bútorai / 123–129. o.
Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 2. (Pest, 1837)
Takács József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
Honművész: a regelö folyóiratnak társa, Volume 1; Volume 5

Iparművészeti Múzeum óragyűjteménye
https://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/asztali-ora/23529?i=5139
https://pestbuda.hu/cikk/20180817_csillagvizsgalo_a_citadella_helyen
https://hu.wikipedia.org/wiki/Budai_Csillagvizsg%C3%A1l%C3%B3
https://www.andreewitch.com/en/produkt/laterndlclock-j-rauschmann-vienna/
https://palmculture.eu/wp-content/uploads/2019/01/rokusi_templom_04-1.jpg


További cikkek

0 comments