Hoser Viktor (Budapest)

július 10, 2022

 


A magyar órásmesterség szinte megkerülhetetlen e név nélkül. Nélküle nem lett volna órásképzés Magyarországon. Múzeum körúti órája a mai napig hirdeti készítőjének nevét. Ez a Hoser órás dinasztia története.

Az egész történetet Mária Terézia korától kell kezdenünk. Idáig nyúlik vissza ugyanis az órakészítő Hoserek családfája. Bécsben élt egy kiváló udvari órásmester Hoser Johann Michael (1749 - 1824). Életéről nem sokat lehet tudni a bécsi óramúzeum adattára szerint 1786-ban polgár és mester, kis- és nagyórakészítő. Azaz valószínű toronyórákkal is foglalkozott. 1800-ban az órás céh fő-elöljárója. 1814-ben a polgárőrség kapitánya.

Michael Hoser szekrényóra, 18-19. század

Díszes Michael Hoser falióra, 18-19. század


A mesternek három fia volt: Georg, Andreas (1785-) és Ferdinand. Mindhárman kitanulták apjuktól az órásmesterséget. Georgot (továbbiakban György) 1812-ben kisórásként említik, s 1824-ben, apjával egy esztendőben meghal.
Ferdinand pedig 1817-ben kisórásként, 1818-ban már kis- és nagyórásként is szerepel.
Andreas (továbbiakban András) 1812-ben és 1817-ben kisórásként említik. Hogy ő miért nem lett nagy órás? Ki tudja, lehet nem volt kedve poros templomtornyokba mászkálni. Meg aztán lehet könnyebb volt így költözködni. Testvérével Györgyel 1820-ban családostul Magyarországra költözött. Andrásról így ír gróf Berény János a Magyar Óra és Ékszeriparban:

Olyan pompás készségű és tudású mester volt, hogy a Budán székelő Statthattlerei pecsétes okmánnyal mentette őt fel a remekmű készítése alól, amit pedig kivétel nélkül minden óráscéhbe belépni akaró mesternek is meg kellett volna tenni.

András mester megalapította a ma is nagyhírű Hoser céget, és fia, idősebb Hoser Viktor nevét viseli a mai cégtábla az Apród utcai kerekes-csavaros boszorka műhely ajtaja fölött.


András megtelepedett és üzletet nyitott az Apród utca 1-3. szám alatt. (Helyén ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Levéltár van)

Hoser Apród utcai órásboltja - (Az ajtóban valószínű Hoser András áll), 1906

(forrás: fortepan.hu)

1835-ben Hoser Andrásnak fia születik, Viktor. Miután a budai piarista gimnáziumot elvégezte, az akkor híres Hamper-féle kereskedelmi akadémiát is kijárta. Tanulmányainak kiegészítése céljából Németországban, Franciaországban és Svájcban hosszabb ideig tartózkodott. Valószínű itt szerezte meg azt a tudást és szemléletet, mely későbbiekben a legnagyobb hasznára volt.

23 évesen 1857-ben vette át édesapja Apród utcai üzletét.


Hoser Viktor fiatalkori portréja


Szépen halad előre, 1865-től 1880-ig Iparkamarai tag, 1885-ben megválasztják a budapesti Órás Ipartestület elnökévé.

Jelentős szerepet játszott az Órásipari Szakiskola létrehozásában és működtetésében.

1871-ben megszületik fia, akit szintén Viktor névre keresztelnek. A Glashüttei Órásszakiskolát elvégezve 1890-ben fia már édesapja mellett dolgozik. A Milleneumi kiállításon közösen kilenc időmérőt állítanak ki. Szterényi József így ír a kiállított órákról.


Hoser Viktor és fia budapesti órásczég astronomikus ingaórát állított ki kénesőkompenzácziós másodperczingával. A csapágyak aluminiumbronzból, a gát csapágyai és a horog emelői rubinból készültek. A kénesőkompenzácziós ingánál a mikrometercsavarokon nyugvó két vastartály egyenként 2 kg. kénesőt tartalmaz.

Hoser találmánya a pontosan készíthető nyugvó gát, továbbá a szabadon lengő inga, mely az óraművel nincs közvetetlen kapcsolatban, hanem az impulzust rúgó segélyével mindig a lengési középpontban kapja; továbbá az isochron osztott ingaskála, mellyel O,1 másodpercz olvasható le.

Egy másik kiállított astronomikus ingaóra aczélaluminium csőkompenzáczióval bir.

Egy kisebb méretű ingaórát láttunk még, mely bimetallikus kompenzáczióval és egyoldalú erőátvitellel volt ellátva, továbbá egy évig járó másodpercz ingaórát, nyersművén Jürgensen-féle aczélzink rostélyingával és egyoldalú erőátvitellel.

Hoser ezenkívül tengerészchronometert is állított ki Cardan-felfüggesztéssel, s a szerkezet nyersművével annak megmutatására, hogy kompenzácziós chronometer billegő mikép készül, — továbbá utazó-órát chronometer járással és folytonos naptárral (calendrier perpétuel) s egy másik utazó-óra nyersművét horgonyjárással és saját találmányu ébresztővel, mely egyszeri felhúzással nyolcz napig bizonyos időben ébreszt.

A czég, melynek összes szerkezetei szép kivitelben igen gondos munkát mutatnak fel, »jó munka és haladás« czímén a millenniumi nagy éremmel jutalmaztatott.

Még ebben az évben megkapta az uralkodótól az arany érdemkeresztet.

Hoser sakkóra

(forrás: Budapesti Sakkmúzeum)

A milleniumi mellett később az 1900-as Párizsi világkiállításon is bemutatkozhatott melyen összesen 358 órás állított ki, ebből 6 magyar. A Hoser és fia cég 7 órával (1db éves álló ingaóra, 6 db kronométer) képviselte magát.

A különleges ifj. Hoser Viktor által feltalált acél-alumíniumcső kompenzációs ingával ellátott óra a 18 tekintélyes francia, svájci, német, angol és amerikai szakemberből álló zsűri figyelmét sem kerülte el, és aranyéremmel tüntették ki a Hoser Viktor és fia céget. Az uralkodótól pedig megkapta a kiváló érdemek jutalmazására létrehozott Ferenc József rendet.

Hoser cég vitán felül a kor egyik legkiválóbb órás cége. Ha kivételes órákról volt szó minduntalan fel-feltűnik a nevük. Ilyenre jó példa az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött szecessziós ingaóra. Az 1899-es karácsonyi kiállításon bemutatott állóórát a tárlatot követően vásárolta meg Múzeum.


Lábasóra, 1899 

(forrás: Iparművészeti Múzeum)

Spiegel Frigyes által tervezett óra jó iskolapéldája annak, hogy ha a legkiválóbb szakemberek összefognak, akkor akár ilyen nagyszerű dolgok is születhetnek.


Az óra számlapja


De nem ez az egyetlen szecessziós óra melyet a mester óraszerkezete hajtott. Egy 1901-ben jelent meg egy fotó a Magyar Iparművészet folyóiratban. Igazi iparművészeti remek ez is melyet Horti Pál iparművész tervezett.

Horti Pál falióra Hoser szerkezettel, 1900

(forrás: Magyar Iparművészet, 1901 január 1. szám)

Van egy másik, valószínű hozzá köthető állóóra is melyet ugyancsak Horti Pál tervezett. Az ingák feltűnően hasonlítanak az Iparművészeti Múzeumban őrzött szecessziós órához.

Horti Pál ingaóra valószínű ugyancsak Hoser szerkezettel, 1901 

A jó munkakapcsolat megmaradhatott mert később is készítettek együtt órát. 1903-ban a Lakberendezési Tavaszi Kiállításon is újra találkozhatunk a nevükkel. Sajnos erről az óráról már nem maradt fenn kép, így csak elképzelhetjük milyen lehetett.

1903-ban újra megválasztják az órás ipartestület elnökévé.

1906. május 15-én A mester lányát Hoser Irmát feleségül vette Burger István állami pénztári tisztviselőt, ugyanezen a napon az ifjú Hoser Viktor eljegyezte Wolf Terézt.

Utolsó éveiben korára való tekintettel lemondott köztisztségeiről és ezentúl csak családjának élt.

 
Az idős Hoser Viktor, 1908

1908. szeptember 29-én hunyt el. Nekrológjában az alábbi személyesebb sorokat olvashatjuk:

...mint az igazi zsenik általában, szerény ember volt, a ki nem ütötte dobra az ő érdemeit, s nem szerette azt sem, ha ezt mások cselekedték meg neki.


Az üzletet fia Hoser Viktor viszi tovább. Pár hónappal később megszületik Mária, Hoser Viktor lánya. 

Csillagászati órák

Az ifjú Hoser Viktor nagy érdeklődést tanúsított a nagy pontosságú órák iránt. Már a milleniumi kiállításon is az ő munkája szerepel. 

1901-ben a Kalocsai Haynald Obszervatórium számára készít csillagászati órát. A saját találmányú szerkezetet mindjárt elsőre nagy sikert aratott. Az extrém hőmérsékletváltozást is jól tűrő óra havi eltérése még az 5 tizedmásodpercet sem éri el.

1905-ben készít egy újabb órát készít Kalocsa számára is. 

Hirdetés 1906-ból az Időjárás c. csillagászati lapban

1912-ben Ógyallai csillagvizsgáló számára is készít egy órát. Aneroidos, invár-anyagú Riefler-ingával, Strasser-járattal és kiegészítő villamos működtetéssel rendelkező óra később az MTA csillagvizsgáló intézetében szolgált, végül a mai Műszaki Múzeum gyűjteményébe került.

A Gyulai főgimnázium 1917-ben Hoser órával gyarapodott. Erről így számol be a Békés lap július 22.-i számában:

Hoser Viktor budapesti müórás felállította a tőle vásárolt remek kivitelű csillagászati órát, amely úgy van szerkesztve, hogy az a lehető legpontosabban készített ingaórának mondható. Az inga úgy van készítve, hogy a hőmérsékváltozásnak nincs reá befolyása. Az óra számtáblája eltér a közönségesen használt órákétól, mert rajta a másodperc, perc és óraosztások el vannak egymástól különítve, az órák pedig folytatólagosan 1-től 24-ig vannak számozva. Ilyen órával az országnak csak igen kevés középiskolája van ellátva. Most egyidejűleg ugyanezt a nagyszombati főgimnázium részére is szállította a Hoser cég. Ára 800 korona volt.


A Polaris csillagvizsgálóban őrzött Hoser-féle csillagászati ingaóra

(mcse.hu)







1928-ban is készít egy szállítható ingaórát, 1 másodperces, invár anyagú Riefler-ingával, másodperces villamos érintkezővel ellátva. Ma ez is a Műszaki Múzeum gyűjteményében van.

Múzeum körúti óra

A pontos időmérő hiánya egyre inkább égető probléma lett. A városokban a nyilvános órák nem voltak mindig megbízhatóak. Az emberek még mindig a régi toronyórák után igazították saját órájukat, de ez nem minden esetben volt pontos. Elkélt egy megbízható pontos időmérő.

1909-ben a főváros mérnöki hivatala tervbe vette, hogy összeigazítja a város nyilvános óráit és így vet véget a sok panasznak, a miért Budapesten minden nyilvános óra más-más időt jelez.

A precíz ingaórát végül 1912-ben készítette el az órás a csillagászati tanszék rendelésére. Ezt a Múzeum körúton a régi Műegyetem előtt helyezték el. 

A Magyar Órások Szaklapja így ír az újonnan felállított óráról:

Néhány nap óta azok a kik a Múzeum-körúti régi műegyetem előtt elhaladtak s a régi szokás hatalma alatt önkéntelenül is mellényzsebükhöz nyúltak, hogy pontos időre igazítsák órájukat, meglepetve s talán egy kis gyanakvással vették észre, hogy a magasan levő Egységes idő órája alatt az utca szintjén egy új óra áll, egyelőre még letakart számlappal. Ez az óra – a mely elől most már lekerül a számlapját eltakaró kemény papiros – a budapesti tudomány-egyetem hivatalos nyilvános órája, s arra van hivatva, hogy végre a lehető legközvetetlenebbül szolgáltassa a főváros közönségének a pontos időt.

 



Az időmértőt Riefler-inga működteti. A második emeleten egykor az alsó óra tökéletes mása biztosította elektromágnesek segítségével a tökéletes összhangot és pontosságot.

1924-ben ellopták az óra rézsúlyát, de szerencsére a hiányzó alkatrészt pár napon belül pótolták és felhasználták ezt az alkalmat arra is, hogy az egész órát áttisztítsák.

Szerencsére ez a remek óra, mind a mai napig megtekinthető. (Órabarátoknak javaslom legalább egyszer elzarándokolni ide és beállítani ez alapján a saját ketyegőt.)

Feliratos Zenith zsebóra

Rengeteg tanítványa volt, Itt tanult többek között Bors József, Czékus János, Doór Elemér, Fabricius Géza, Funk Árpád, Grábler György, Hercegfi József, Hermann Lajos, Lenz Tivadar, Roubicsek Zoltán, Szőcs József.

Már 1913-ban szorgalmazta, hogy ne csak férfiak hanem nők is válasszák ezt a szakmát. 

Nők az órásiparban. Határozottan hívei vagyunk annal, hogy az órásiparban tért foglaljanak a nők. Már régebben kifejtettük e lap hasábjain azokat az okokat, a melyeknél fogva egyenesen kívánatos, hogy női tanoncokat képezzenek mestereink, és örömmel láttuk, hogy e kérdésben oldalunk mellé állott az Órásipartesület elöljárósága is, és a mint emlékszünk, annak idején a napilapok útján felhívást intézett a szülőkjöz, hogy leánygyermekeiket adják erre a pályára. A felhívásnak máris van eredménye. Jelentkezett egy leányka, a kit Hoser Victor szerződtetett e napokban.


Hogy ki lehetett az az egy nem derült ki. Ekkoriban még saját lánya csak 5 éves, de az előrelátó apa már most elkezdte letenni lánya számára a szakmai oktatás lehetőségének alapjait.

A világháborút tulajdonképp nagyobb veszteség nélkül megúszták.


Fejléces számla, 1934

1935-ben ünnepelte a cég alapításának 150 éves évfordulóját. (Az 1785-ös dátum itt az első családi felmenőre, Hoser Johann Michael-re utal.)


Hirdetés a Színházi Élet hasábjain, 1935

Az apród utcából átköltöztek az Attila körút 48. szám alá. Az új műhely 1935-re készült el és majd 10 évig zavartalanul működött. Az órásdinasztia 150 éves működésének a tiszteletére a portált a mester átalakíttatta. Hatalmas betűk hirdetik "150 ÉV ÓTA HOSER ÓRÁK" 

Attila utcai üzlet, 1945 előtt

(Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye)

A virágzó üzletnek a második világháború vetett véget. Sajnos a háború ezt a környéket sem kímélte és az órabolt épületét is súlyos bombatalálat érte. 

Lebombázott épületek az Attila utca 46-48, 1945

(fortepan.hu)

Lebombázott épületek az Attila utca 46-48, 1945

(fortepan.hu)

A Hoser Viktort első segédje Tilly Károly segítette ki az órást a bajból. A mester az egykori segéd Városház utcai üzletében folytatta munkáját. 

Hoser Viktor 1957-ben 86 évesen hunyt el. 


Órák


Női karóra Hoser Viktor Budapest felirattal

Hoser Viktor karóra

(Gizci Ádám gyűjteménye)

Hoser Viktor karóra

(Gizci Ádám gyűjteménye)

Hoser Viktor női karóra

(Gizci Ádám gyűjteménye)

Hoser Viktor karóra

(Gizci Ádám gyűjteménye)

Hoser Viktor karóra

(Gizci Ádám gyűjteménye)

Hoser Viktor karóra

(Gizci Ádám gyűjteménye)



Refiner ingás állóóra

(forrás: snclocks.com)


A szerkezet közelebbről


és a számlap



Külön köszönet Saly Noéminek, aki alapos kutatási anyagát rendelkezésemre bocsátotta és Giczi Ádámnak a képekért!

Forrás:

Saly Noémi jegyzetei

Magyar órások Szaklapja, 1908. okt. 15. 20. szám, 1927. márc. 15., 1917. 5. szám, 1916. 20-21. szám, 1915. 2-3. szám, 1913. 17. szám, 1913. szept. 15. 18. szám, 1927. júl. 15, 1927. dec. 15., 1928. nov 1., 

Gróf Berényi János: Emlékezzünk régiekről I. Hoser Viktor. Magyar Óra és Ékszeripar, 1927. július 15.

Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Magyar Iparművészet, 1901 január- március 1-2. szám

Az Ujság, 1909. okt. 21.

Színházi Élet 1935. 43. szám

Schenker Tamás: Sakkóragyártás és forgalmazás Magyarországon

https://www.snclocks.com/Mechanisms/Fantastic-Clock-Mechanisms-1/VR-381-Month-duration-Floor/i-pZT72JG



További cikkek

0 comments