Villamosóra és Toronyóragyár (Budapest)

június 05, 2022

 

Volt Budapesten a századfordulón egy apró műhelyből indult kis üzlet ahol toronyórákat gyártottak. Széles termékpalettájukon a taxióráktól kezdve a pályaudvari órákig szinte minden volt. Ez a Tömő utcai óragyár története.

A gyárat 1905-ben alapították Gróf Thorotzkay és társa,  Rozgonyi János és Lendvai János. A műhelyt a Szív utca 32-ben rendezték be. 

Már 1910-ben így írtak róla a Magyar Órások Szaklapjában.

Nagy örömünk tellett a gróf Toroczkay és Társa villamos óragyárának tárgyaiban. A törekvő derék cég egy villamos főórát két mellékórával, egy másodperces csillagászati órát, nyolc napos perron-órát és egy Graham-járatú toronyóraszerkezetet állított ki. Precíz, szép munka minden egyes darab, teljes elismerés érte a gyár két tehetséges, szorgalmas vezetőjének, Lendvai és Rozgonyi uraknak.

Az üzlet jövedelmezőnek bizonyult mert alig két évtized alatt az ország egyik legnagyobb villamos és toronyóragyártójává vált. Ehhez kapcsolódóan Magyar Órások Szaklapjában az alábbiakat olvashatjuk.

A villamos óra- és toronyóra-gyárat (Rozgonyi és Lendvai cég, Budapest, VI., Szív-utca 32) az Országos Iparegyesület ez évi közgyűlése a tanoncnevelés terén elért kiváló sikereiért az egyesületi ezüst díszéremmel tüntette ki. Őszintén örülünk ennek a kitüntetésnek, mert egy olyan céget ért, a mely minden elismerésre méltó. Kicsiny kezdetből néhány év alatt tekintélyes és országszerte ismert gyárrá fejlődött ez a vállalat, alapját vetvén meg egy nálunk új iparágnak, a villamos óra készítésnek. A cég nagy kitartással és áldozattal maga nevel magának szakmunkásokat. Az iskolájából kikerült fiatalemberek a külföldön is szívesen látott és jól megfizetett munkaerőknek bizonyultak.

A törekvő céget a pécsi kiállítás 1907-ben aranyéremmel, 1910-ben az Országos Iparegyesület a nagy ezüst díszéremmel, az 1911. évben tartott Nemzetközi vas- és gépipari szabadalmak és újdonságok kiállításának zsűrije pedig aranyéremmel tüntette ki.

Rengeteg megrendelést kaphatott melyről az egyik hirdetésük is tanúskodik, ahol felsorolták mindazokat a településeket ahová szállítottak.

 

 De hogy mik készültek ebben a gyárban? Most egy Gombóc Artúr-féle lista következik.

Gyártottak ott villamos és mellékórákat, villamos toronyórákat, jelzőórákat iskolák és gyárak részére, Villamos kongatókat, önellenőrző órákat, kastély-, laktanya-, peron- és reklámórákat, harangjátékokat,  számláló készülékeket, taxiórákat, stopperórát és óraszerkezetekkel működő beállítható lámpakapcsolókat.

Széles egy paletta, így nem csoda hogy volt megrendelés.  

1913-ban a Budapesti Tavaszi vásáron mutatták be az Aurora ébresztőóráikat.

A közönség és szakemberek állandó érdeklődése vette körül a Villamos Óra- és Toronyóra-Gyár (Szívutca 32) kiállítását. A törekvő cégtulajdonosok, Rozgonyi és Lendvai urak, állandóan nagy tömeg érdeklődőnek magyarázták Aurora szabadalmazott ébresztő-óráikat, a melyek a költés pillanatában automatikusan lámpát gyújtanak; továbbá kirakat-óráikat, a melyek a beállított időben automatikusan eloltják a kirakat villamoslámpáit. (Az órák bővebb ismertetésére legközelebb visszatérünk. Szerk.) Kiállítottak ezenkívül egy pompás szerkezetű, percenkénti kiváltású villamos-toronyórát.

A gyárban készült toronyóra

(Forrás: magyarorak.hu)

 

Toronyóráikat világító számlappal is meg lehetett rendelni.


A Gyárban az 1910-ben villamosóra-tanfolyam is indult.

A villamosóra-tanfolyamra jelentkezőknek szíves tudomására hozzuk, hogy a tanfolyam f. év október hó 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor a Villamos óra és mechanikai gyárnak, Budapest, VI., Szív-utca 32. sz. alatt lévő gyárhelyiségében nyílik meg. A tanítás négy hétig tart. Tanítási idő minden hét keddjén és csütörtökjén este fél 9-től fél 10-ig, vasárnap délelőtt fél 9-től fél 11-ig. A tanítás teljesen díjmentes. Kérjük a hallgatókat, hogy jegyzetek készítése céljából irónnal és papírral lássák el magukat.

A tanfolyam anyaga:

1. Mágneses
2. Elektromágneses
3. Az elemek
4. A villamos mellékórák
5. A villamos főórák.
6. A villamos jelzőórák.
7. A villamos csengők és ezek szerelése. 

A tanfolyam összesen 12 tanórát vesz igénybe.

A gyárban folyó tanoncképzésről ad egy kis betekintést Dr. Bajusz Rezső volt MÁV vezérigazgató visszaemlékezése.

A családi döntésnek megfelelően Budapesten a Rozgonyi és Révay óragyárban lettem műszerészinas. A bátyámat ekkorra már üzemvezetőnek léptették elő, ő kérte meg Rozgonyi urat, hogy helyeztessen el a Szondi utcai inasotthonba. Ezt ő megtette. Ez nagy könnyebbséget jelentett, mert árvaként nem kellett érte fizetni. A kezdő fizetésem heti 50 fillér volt, ebből naponta két szakaszjegyet kellett vennem a villamosra, valamint 4 fillérért a népkonyhán délben menüt ehettem, míg a reggeliért és a vacsoráért nem kellett fizetnem tehát 22 fillérem maradt élni. A reggeli három éven át mindennap ugyanaz volt: egy szelet kenyér és két deci tej. Egy életre megutáltam a tejet. A népkonyhai ételadagok nem voltak nagyok, örökké éhes voltam, mindig igyekeztem kiegészíteni ezt a szegényes étrendet. Rozgonyi és Révay minden inast két éven át forgószínpadszerűen a kovács- és festőműhelyben taníttatott. 


Az első világháborúban a cégvezetők is a kivonultak a frontra, szerencsére mindketten visszatértek.

Villamos óra- és toronyóragyár (Budapest, VI., Szív-utca 32.) cégtulajdonosai közül Lendvai János úr az ékszaki harctéren küzd, Rozgonyi János úr pedig, ki már az első mozgósításkor, július 28-án bevonult, december 8-án Szerbiában Szopot-tói délre egy győzedelmes szuronyrohamnál súlyosan megsebesült. Szerencsére azonban sebe már annyira javult, hogy a közeli napokban újra visszamegy a harctérre.

1923-ban Lendvai János helyett Révai Jánost látjuk a cégjegyzékben.

1928-ben átköltözött a gyár a Szív utcából a Tömő utca 26 alá.

 A gyárban készült órákat a cég Kossuth utcai márkaboltjában lehetett megvenni.

A Kossuth Lajos utca 1945-ben, szemben középen a Nemzeti Kaszinó 5. szám alatti épülete a Szép utca sarkán, földszintjén a Tömő utcai Óragyár (Rozgonyi és Révai cég) üzlete

(forrás: Fortepan)


1940 februárjában aztán Rozgonyi János elhunyt, nekrológja a Honi iparban jelent meg:

Rozgonyi János a Rozgonyi és Ré­­vay cég ismertebb nevén Óragyár egyik megalapítója és társtulajdonosa meghalt. Három évtizedes érdemes munkásságával komoly szolgálatot tett a hazai iparfejlesztés gondolatának és nagyrészt neki köszönhető hogy a ma­gyar óragyártás bár a Világverseny és a hazai aránylag csekély felvevőképes­ség révén csupán a termelés bizonyos területeire korlátozva mai műszaki fej­lettségére emelkedett.

A következő amit tudunk, hogy a gyárat 1948-ban államosították azzal az indokkal, hogy nem tudta kielégíteni az ipar és a kereskedelem igényeit a szűkös, kis elavult géppark és a termelőterület kis mérete miatt. 

A gyárat a Tömő utcából a Pesterzsébeti volt Gira és Becsey cég gyárába helyezték, ahonnan a berendezéseket még az Óragyár beköltözése előtt elszállították.

Számlapon a felirat: "Óragyár Tömő ucca 26"

(forrás: scanzen.tumblr.com)



 

Az 1928-as békéscsabai kiállításon aranyéremmel kitüntetett toronyóra

(forrás: darabanth.com)


 

 

Az Evangélikus Őrállóban megjelent egész oldalas hirdetés, 1913

 

Árlista, 1915

(forrás: darabanth.com)

 

Forrás: 

Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)1913-10-18 / 42. szám

Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928 (29. évfolyam)

Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1940 (30. évfolyam, 1-12. szám)

Honi Ipar, 1940. február 15. (4. szám) 

Magyar órások Szaklapja, 1910. április 15. (12. évfolyam, 8. szám)

Magyar órások Szaklapja, 1912. június 1. (14. évfolyam, 11. szám)

Magyar órások Szaklapja, 1915. március 1. (4-5. szám)

Magyar Közlekedés, 2011. augusztus 31. (19. évfolyam, 17. szám) 

http://fortepan.hu

https://scanzen.tumblr.com/

darabanth.com

magyarorak.hu

 


További cikkek

0 comments