Híres magyarok órái - Báthory Zsigmond

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található ez a remekmű. Talán a legkorábbi magyar vonatkozású óra, mely a 17. századi erdélyi ékszerész- és órásmesterségbe enged betekintést. Ez a cikk Báthory Zsigmond órájáról szól.

Az óra egykori tulajdonosa Báthory Zsigmond (1572-1613) erdélyi fejedelem volt. A harcias, de következetlen és kalandor elemekkel átszőtt politikát folytató fejedelem egyébként háromszor is trónra lépett, s mindannyiszor le is mondott az uralkodásról. Bizonytalan, véreskezű, átgondolatlan politikája szinte teljesen tönkretette a fejedelemséget, 1602-ben végleg lemondott és Csehországba távozott. Ettől kezdve a császártól kapott évi 50 000 tallérból élt, lakóhelyéül kirendelt libochovici várban.

a fiatal Báthory Zsigmond portréja, 1597 után

Kincseinek útját azonban nem tudjuk ilyen jól követni.Valószínű menekülés közben rejthette el, amit nem tudott vagy nem akart magával vinni. Az órát a lőcsei templom egyik kriptájában találták meg, amit Jankovich Miklós vásárolt meg gyűjteménye számára. Az 1830-as években tőle vette meg a Magyar Nemzeti Múzeum.

Ami először feltűnik ezen az órán, az a gyönyörű, finoman megmunkált, szinte csipkeszerű fedőlapja mely minden bizonnyal a korabeli erdélyi ötvösművészet remeke lehetett. A 17. században terjedt el Magyarországon a főnemesség körében a „nyakbavető” és övre akasztott órák viselete. Ezeket a díszes darabokat némelyek nyakba akasztva, csüngő óraként viselték.

Az óra fedőlapja (kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum)

Egyébként erdély már a középkorban kiváló ötvösműveket hozott létre, szerepét a magyarországi ötvösségben már gazdag nemesfém-, ezüst- s különösen aranybányászata is biztosította. A nagy keresletet az egyházak litergikus szükséglete, a társadalom vezető rétegeinek, elsősorban a műszerető fejedelmi udvarnak, a nemességnek és polgárságnak igénye, s az ékszerektől csillogó magyar női- és férfiviselet különlegessége magyarázza. 

Az ötvösség két főcentruma Kolozsvár és Marosvásárhely, a szászoké Nagyszeben és Brassó volt. Valószínűsíthető hogy az óra tokját valamelyik város egyik kiváló mestere készíthette el. 

Az óra fedőlapja áttört, közepén a Báthoriak sárkányfogas címerével, amit az aranygyapjas rend lánca övez. Báthori Zsigmond 1597-ben Habsburg Mária Krisztiernával köttetett házassága után kapta a hercegi rangot és az aranygyapjas rendet, így a fedőlap és talán maga az óra is ez után az időpont után készülhetett. 

Báthory Zsigmond zsebórája, 1600 körül (kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum)

Az óra egymutatós, ütő- és ébresztőművel készült orsós gátszerkezetű, hajszálrugó nélküli billegővel. A külső számsor az időt mutatja, a belsőn pedig az ébresztés idejét lehet beállítani. Sajnos a szerkezetről nem találtam semmi közelebbit, és maga az ébresztő funkcióra is kifejezetten kíváncsi lennék működés közben. 

Források:

Mravik László: Jankovich Miklós és a magyarországi műgyűjtés a 19. század első felében
Veszprémi Független Hírlap, 1881. december 10. / 11. szám
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Zsigmond
https://mek.oszk.hu/04700/04729/html/27.html
https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/historical-repository/ora-es-muszergyujtemeny